Regisztráció Elfelejtett jelszó

Lupin úr ,ezt Őn írta? :)

kosami

A támadásnak első számú célpontja Orbán Viktor, akit lehet szeretni és lehet

utálni, de egy biztos, hogy azért támadják, mert olyan lépéseket tesz,

ami a világ háttérhatalmasságainak nem tetszik, és nem szeretnék, hogy

a magyar példa precedens értékűvé váljon. 2011.12.30, 17:38 (!)

Ha már lovunk nem lehet, legalább a saját szamarunkat becsüljük meg! (TA)

A globális pénzhatalom Orbán Viktorra megadta a kilövési engedélyt. A hazai balliberális politikai "erők" vették az adást, és nekiestek Orbánnak. Utcára fuvarozták maradék híveiket, abban a reményben, hogy ők is tudnak 2006 őszét produkálni. Nem sikerült nekik!

Nos, játsszunk el a gondolattal, mi lenne, ha sikerülne nekik? De mielőtt

belemélyednék, talán tisztázni kellene, hogy mit is jelenthet Orbán bukása,

mit érthetünk alatta, és mire számíthatunk, ha mégis bekövetkezne.

1. Orbán Viktor maga mond le

Ez Orbán politikusi karrierjének végét jelentené, ami személyiségét ismerve csak akkor jöhet szóba, ha olyannal zsarolják meg, ami családja vagy az ország vesztét jelentené, de az is biztos, hogy végso›kig küzdene a talpon maradásért. Amennyiben mégis erre a lépésre kényszerülne Orbán Viktor, nem mindegy, hogy a lemondása milyen formában történik meg, és mit hoz maga után. Amennyiben új

választásokat hozna, az a Fidesz szempontjából - főleg a kétharmad tükrében - olyan morális bukást jelentene, ami a választóik elárulásával lenne egyenlő, és aligha lennének képesek még egyszer a mostanihoz hasonló eredményt elérni. Ebben az esetben a legsúlyosabb veszteség az országot érné, mivel az ellenzék pártjai közül egyik sem volna alkalmas az ország vezetésére.Az MSZP a nyolc éves uralmával elvesztette hitelét, a Demokratikus Koalíciót Gyurcsány személye teszi alkalmatlanná, az LMP szülo›atyja,az SZDSZ, már kipontozódott és kevésbé valószínű, hogy ifjú

csemetéje kellő támogatást kapna egy közeli választás során. A Jobbik a maga nemzeti radikalizmusával akár kormányzati erővé is válhatna, ha nem stigmatizálták

volna rasszista (értsd: fasiszta) párttá, s ha képes lett volna a nemzeti szakértelmiséget maga mögé állítani, illetve ha ki tudna állítani egy karizmatikus miniszterelnök jelöltet, mert ugye ez Vona Gáborról nem mondható el. Itt jegyzem meg, hogy a magyar politikai "elit" rögeszmésen ragaszkodik ahhoz, hogy

csak a pártelnök lehet miniszterelnök, holott a két feladat különbözo› emberi és szakmai követelményeket igényel.

. A másik leheto›ség egy új, úgymond szakérto›i kormány felállítása, ami Orbán bukása mellett egyértelműen

a Fidesz-KDNP bukását is jelentené. Egy "szakérto›i kormány" felállítása azt jelentené, hogy az EU és a mögötte álló pénzhatalom jelölné ki a miniszterelnök személyét ami a magyar szuverenitás végso› bukásához

vezetne. EZT semmiképp sem akarhatja egyetlen magyartudatú, hazáját szereto› honfitársunk sem.

2. Orbán Viktort konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal maga a Fidesz váltaná le.

Az elso› kérdés, ki lenne az, aki hajlandó lenne átvenné helyét. Pokorny?

Az ég óvjon ettől, a Kósa annál jobb politikus, mint hogy ilyen hazárdjátékba belemenjen.

Kövér nem az a karizmatikus alkat, akit a tagság elfogadna erre a szerepre.

A KDNP meg presztízs okokból nem adhat miniszterelnököt.

Ennél sokkal komolyabb érv szól Orbán ilyen módon történő leváltása ellen, mégpedig az, hogy a szövetség széthullana, és maga a Fidesz sem kerülné el a szétszakadást. Véleményem szerint Orbán bukását aligha okozhatja a páton belüli bizalomvesztés. Tegyük világossá: Orbán bukása a Fidesz bukását is jelenti!

3. Orbánt puccsal távolítanák el. Minden jel arra mutat, hogy az MSZP-nek, az LMP-nek, és Gyurcsánynak ez a szándéka.

Egy ilyen lépés katonai puccsal nem valósítható meg, mert nincs katonaságunk. Ezért csak a polgári forradalom jöhet számításba, ami feltételez egy legalább 5-10 000 fo›s szervező gárdát és párszázezer aktív támogatót országosan, és egy olyan karizmatikus és hiteles vezetőt, akit a hallgatag többség is elfogad. Én ilyen személyt a balliberális oldalon nem látok, no meg ennyi aktivistát sem. Mindennek hiánya nem jelenti azt, hogy a balliberális oldal ne kezdene hasonló jellegű akciókat, mivel a liberális sajtó természete szerint a kettős mércét alkalmazva felturbózza a számára kedves eseményeket. Egy ilyen eseménysorozat akár polgárháborús állapotokat is előidézhet, amit már a liberális ero›k sajtókomiszárjai már előre vizionáltak is. A balliberális, kozmopolita erők megfelelő provokátorok bevetésével elo›idézhetnek olyan eseménysorozatokat, amelyet polgárháborús helyzetnek mino›síthet az EU, és a "demokrácia és a polgári lakosság védelmében" behívhatja a efenntartó"alakulatát. Nos, ez volna az a helyzet, amikor újabb '56 alakulna ki Magyarországon. Ebben az esetben valóban kialakulna egy polgárháború, aminek kimenetele aligha jósolható meg, mivel az elfojtott indulatok lehet, hogy a kiváltó ero›k vesztét is okozhatnák bankostól, médiástól. Egy ilyen játszma akár visszájára is elsülhet.

4. Orván a következo› választáson vereséget szenved . Ebben az esetben is több variációval kell számolni, ami valamilyen módon a jelenlegihez képest bukásként értékelhető Orbán Viktor személyét illetően. A következo› választáson a Fidesz-KDNP elveszti kétharmados parlamenti többségét, ami az ország számára nem egy tragédia, amennyiben a nemzeti oldal tovább erősödik.

A másik leheto›ség, hogy a Fidesz-KDNP elveszti az önálló kormányalakítási

pozícióját, ami csak akkor válik veszélyessé az ország szempontjából, ha a

balliberális ero›kkel lesz kénytelen koalícióra lépni.

Az ország számára az jelentene igazából elo›remutató megoldást, ha egy

olyan nemzeti, keresztén konzervatív párt lépne színre, mint a '45 utáni Kisgazdapárt, és a Fidesz és a KDNP a belso› liberálisait partvonalon kívülre tudná tenni. Amennyiben egy ilyen nemzeti koalícióhoz egy nemzeti elkötelezettségu› baloldali párt is csatlakozhatna, az volna igazán a nemzeti megbékélés, a nemzeti egység megteremtésének kezdete.

Mint örök ellenzéki, aki mindvégig kritikusan szemlélte mind az előző rendszert,

mind a rendszerváltást, a magam módján a haza érdekébe mindent megtettem, amit

lehetett, nem csak szóban, de tettekben is, ismereteim, tudásom, tapasztalataim és lelkiismeretem szerint. Most az kell mondanom - tudva és nem feledve Orbán hibáit -,

hogy a nemzeti oldalnak teljes egészében Orván Viktor mellé kell állni

a HAZA érdekében. Nem vazallusi kiállásról, elvtelen hu›ségro›l

beszélek, hanem az adott ügy kapcsán a legtisztességesebb nemzeti

hozzáállásról.

Nézzük a napnál is világosabb helyzetet! Magyarországot a külső és belső ellenség minden oldalról támadja. Azok, akik személy szerint támadnak minket, már megnyilvánultak és beazonosíthatók, és tudjuk,hogy a gyarmatosító pénzhatalom pribékjei. Ennek a támadásnak első számú célpontja Orbán Viktor, akit lehet szeretni és lehet utálni, de egy biztos, hogy azért támadják, mert olyan lépéseket tesz,

ami a világ háttérhatalmasságainak nem tetszik, és nem szeretnék, hogy a magyar példa precedens értéku›vé váljon. Van a politikában egy általános szabály; ellenségem ellensége a barátom - ha nem is örökre. Most pedig a magyar nép ellensége nem Orbán Viktor, hanem a balliberális erők és gazdáik. Ebben a helyzetben az Orbán melletti kiállás az ország melletti kiállást jelenti. Nem azért, mert szeretjük, hanem azért, mert jelen helyzetben ezt kívánja az ország többségének érdeke.

Ha ezt a csatát megnyertük, mert csak közösen nyerhetjük meg, majd akkor gondolkodjunk azon, hogy ki lépjen helyébe, egy nálánál magyarabb és alkalmasabb személy.