Regisztráció Elfelejtett jelszó

vakmajom eddigi írásai

Kissherceg

Anno pf-en összegyűjtöttem, de nem reklámozom azt az oldalt:)

Szabin a forgalom (Vakmajom) válasz erre 2002.08.19

Hívjuk ahogy akarjuk, és lesz belőle, ami lesz: tény, hogy a július 24-ei pánik napból egész szép rally kerekedett a tengerentúlon. Csak az áralakulást nézve nincs is semmi probléma, a legtöbb fontos index szép sorban magasabb rövidtávú mélypontot formált, majd kiment az utolsó rövidtávú csúcs fölé, tehát rövidtávon emelkedő trendbe került. A hangulat is pozitív, hiszen negatív: mindenki kárál, hogy ez csak "medvepiaci emelkedés", "nyakunkon a recesszió", "duplagödör" stb.

Ami viszont a középtávú spekulációs szisztémát - melyet itt modellezni próbálok lassan már két és fél éve - vételi üzemmódba helyező follow throught illeti, az bizony nincsen! Nincs, nincs, nincs. Az NYSE-n volt egy kísérlet augusztus 8-án, de ez későn, a mélyponttól számított tizenkettedik napon jött, és a forgalom átlagos maradt. (Ha az alacsony forgalmat nem vennénk figyelembe, egész jó áralakulást lehetne látni, magasabb mélypont, magasabb csúcs, állandóan rossz nyitás, jó zárás, láthatóan veszegetik a piacot.)

A Nasdaq esetében még csak kísérletről sem lehet beszélni, hiszen a forgalom három hete átlag alatti. A follow through ideje bőven lejárt, itt egy nagy forgalmú emelkedés már sokkal inkább a megkésett vevők beülését, mint az okos intézményi vételt jelentené. A puszta árfolyam alakulása itt is tűrhető lenne, hiszen hónapok óta először kiment az index utolsó rövidtávú csúcs fölé, de a forgalom dupla nulla, nagy zérus. Tipikus augusztusi kereskedés, amikor az alacsony forgalom miatt nehezen olvasható az intézményi akarat (nyaralnak), nehezen olvashatók a grafikonok. Forgalom híján nincs túl nagy jelentősége ennek a magasabb csúcsnak.

Nos, van egy szem gyönge, megkésett follow through az NYSE-n. Mire elég ez? Én úgy ítélem meg, hogy középtávú vételi pozíciót egyelőre csak kísérleti jelleggel lehetett nyitni, épp csak a kisujjunkat vízbe dugva, tesztelendő a piac erejét, kb. így van egyensúlyban a piaci akció és az arra adott reakció. Hol vannak a vezetők? Ahol erőt látni, az csupa defenzív, vagy ha úgy tetszik, "recessziós" szektor: regionális bankok, egészségügy egyes részei (pl. kórház), élelmiszeripar, arany. Nem túl nagy a felhozatal, nem valami agresszív növekvő szektorok ezek. Akad pár tűrhető felfelé kitörés (pl. NYCB, CHCO, DORL), de annyira nem jellemző, hogy egyedi részvények hosszabb bázisból felfelé törnének ki, hogy ezúttal nem is szeretnék foglalkozni ilyen, raritás számba menő alakzatokkal. Középtávra egyszerűen várni kell, hogy szélesebb vezetőréteg bukkanjon fel, és megépüljenek a hosszú bázisok. Nem tíz-húsz, hanem több száz vezetőre van szükség a tartós emelkedéshez.

A piac tipikus grafikonja nem a fenék vagy az emelkedő trendben épített bázis, meg a felfelé kitörés, hanem a nagy esés utáni, bázis nélküli felpattanás. Eklatáns példa az AOL. Ez a részvény elég későn adta meg magát a sorsának, a tetőből ugyan már 2000 végén letört, de akkor még visszamászott, még hittek benne az alapok - szívtak is "miattuk" korai medvék rendesen. Igazán csak akkor lépett rá a megérdemelt nagy lesiklópályára, amikor elesett rajta a 2001 őszi mélypont.

Középtávon nem kérdés az eső trend, de mi van rövidtávon? A rövidtávú grafikon egy kis erőt mutat.

Július 25-én az átlagos forgalom ötszöröse (!) mellett beklimaxolt (az eladók végre bepánikoltak, klasszikus alkalom az eladási pozíciók zárására), ez a nap valószínűleg megállította a gyakorlatilag 40 dollár óta töretlen esést. A klimax után heves felpattanás jött, aztán egy magasabb mélypont újabb kirázással, és azóta akkumuláció mellett egyre csak emelkedik, mint a talajvíz, pénteken már magasabb rövidtávú csúcsra tudott menni. A részvény az utolsó napokban folyton rosszul nyit (para, kirázás), de jól zár, ami gyakran az intézményi vételt jellemző mozgás, hiszen az első óra az amatőrök, az utolsó óra az intézmények ideje. Ezek rövidtávú pozitívumok, középtávon természetesen érdektelen a részvény.

A trenddel szembeni rally szerveződésének másik mintáját adja az IBM. A részvény tavasszal réssel letört egy oltári méretű tetőből, ezzel világosan középtávú eső trendbe került. Mit csinál most?

Kb. 66 és 74 között két hónap alatt kiépített egy szűk bázist, picit növekvő relatív erővel, és most kitört belőle felfelé. Halleluja, itt az emelkedő trend? Rövidtávon. Ha viszont a két bázis méretét összehasonlítjuk, tehát a két és fél éves tetőt meg ezt a nyolc hét hosszú konszolidációt helyezzük egymás mellé, akkor nyilvánvaló az aránytalanság. A tető több mint tízszer akkora! Lehet, hogy a törpe bázisból átütő forgalom nélkül kitörve visszateszteli a tető alsó régióit, nagyon jó esetben belemegy a 97 és 90 között hagyott résbe, nem tudom, ezt nehéz megtippelni. Az viszont valószínű, hiszen a középtávú áralakulás belső logikájából következik, hogy az árfolyam erről a tetőről, mint betonfalól fog lepattanni. Egyelőre nincsenek negatív jelek, de jöhetnek bármikor.

Egy harmadik, igen ritka, de nagyon érdekes minta a rally kezdetére a nagy réssel való felugrás. Főleg akkor kap jó momentumot egy ilyen réstől a részvény, ha előtte volt lefelé kitörés.

Az őszi mélypontot egyébként csak visszatesztelő, tehát valamekkora relatív erővel is rendelkező, így az IBM-AOL duónál konstruktívabb SRNA-n ezt látni. A részvény vagy +30%-ban nyitott, de ez nem akadályozta meg abban, hogy napon belül tovább emelkedjen. Hasonló érdekes példák: CKFR, NTAP.

A réssel való felugrás momentumteremtő erejét mutatja a már hetek óta rallyzó biotech domináns részvénye, az AMGN.

A 40 alatt hagyott rés adta momentumból 8 dollárt ment zsinórban. Szép menet volt, de mennyi lehet hátra? A részvény középtávú eső trendben van, hiszen csak frissen tört le a nagyon hosszú tetőből, és ezzel a rallyval már közel került a tető aljához. Talán mehet még pár dollárt, de nagyon valószínű, hogy már többet emelkedett, mint amennyit fog. A mozgásból időben talán több lehet hátra, hiszen gyakran hetekig vagy akár több hónapig is kűzdhet a részvény az ellenállással, mielőtt lefordul róla és folytatja mozgását az uralkodó trend irányába. A vevőknek újra be kell ülni.

A mélypontról rallyzó papírokban az emelkedés lehet heves, lehet nagy, de mivel nincs komoly bázis a részvények alatt, amelyben az akkumuláció szép lassan kiszívta volna a kínálatot, viszont elég sok papír fölött van közeli tető (a bión kívül a "régi gazdaság" egyes frissen letört szektoraira jellemző ez), az árfolyam előbb-utóbb ellenállásba fog ütközni. A tetőhöz visszarallyzó részvények pláne nem lehetnek egy tartós emelkedés vezetői. Egyelőre inkább csak rövidtávú, vagy napon belüli kereskedési lehetőségeket kínál a piac a vételi oldalon, a középtávú játékos kezét megköti a vérbő follow through és a széles vezető szektorok hiánya. Ez van!

*** *** *** *** *** *** *** ***

A magyar piacon végre felkavarodott az állóvíz, hiszen megérkezett a hónapok óta nem látott jelenség: emelkedés nagy forgalom mellett. Ez, és az indexen augusztus 6-án mutatkozott apró, de minden kritériumnak megfelelő follow through nap újra megengedi a középtávú vételi alkalmak keresését. Addig érvényes ez a szignál, amíg nem esik el a július végi mélypont és/vagy nem mutatkozik sorozatos disztribúció az indexen.

A következő fontos lépés a vezetők azonosítása volna. Az azonosítás nem mindig megy azonnal, például az ősszel indult emelkedésben is csak januárra vált egyértelművé, hogy az OTP-Egis duó vezet. Most is csak nagyon korai jelek vannak a vezetőséget illetően. A kisebb papírok tropák (beleértve a korábbi vezető Egist is), semmi vételi érdeklődést nem látni, kereskedés sincs rajtuk. A négy nagyból kettő tudott felpattanni, ezzel erőt mutatva: az OTP és a MOL. Az OTP-ről már volt szó, lássuk ezúttal a MOL-t.

Az olajrészvény az elmúlt évek legtrükkösebb magyar papírja. Amikor erőt mutatott 5500-6000 begin_of_the_skype_highlighting 5500-6000 end_of_the_skype_highlighting körül, akkor esni kezdett, amikor meg gyengeséget mutatott 4000 körül, akkor emelkedni - nagy trend sosem alakult ki benne. Kimaradt a bikapiacból. Kimaradt a medvepiacból. Ez a nagybetűs, igazi sáv, ahol lent vesznek, fent adnak. Nota bene: már 97 augusztusában is járt 5000 Ft fölött - pedig azóta mennyi víz lefolyt a Dunán. A komoly kérdés a MOL-lal kapcsolatban újra és újra az, hogy ennyi év oldalazása, kirázása, beültetése, hírek, hazugságok, és politikai ugrabugrák, tehát a türelmetlen spekulánsok mogyoróinak leőrlése (bocsánat, hölgyeim) után képes lesz-e végre tartós trendbe kerülni. Ha igen, az nem alakulhat másként, mint egy, a napi bontásban is kivehető bázis megépítése és elhagyása után. Amit most látni, az egy jó kezdet ehhez. Akkumulálják a sáv szokásos aljától kicsit magasabbra kezdve, tehát épülőben egy ígéretes bázis, de még nincsen készen.

Vakmajom

P.S.: A hétvégém kicsit zűrösre sikeredett az árvíz miatt. Nem a szokványos körülmények mellett készült a cikk, ezért elnézést, ha esetleg a gátakról való homokszem, azaz elütésssssss csúszott a gépezetbe...

Pont a lényeg hiányzik (Vakmajom)

"A július 24-ei, intézmények által megvett nagy forgalmú pánik napot követően hosszú idő után először tudtak két-három napnál tovább emelkedni az amerikai indexek. Ez az első komolyabb korrekció a trenddel szemben, 20-30% esés kellett hozzá. Pánik volt, nagy forgalom volt, az elemzők között a mélypont körül tízéves csúcsra hágott a medvék, tehát a további esést várók aránya - a korrekció tovább megy, és indul egy újabb, pár hónapos emelkedés? A medvepiac eddigi mintái alapján adott a feltételek egy része, de ne bízzunk mindent a pusztán kiegészítő szerepre alkalmas indikátorokra, amikor egy sokkal fontosabb komponens hiányzik innen: a follow through nap(ok), a növekvő és átlag fölötti forgalmú, legalább 1-2%-os index-emelkedés az utolsó mélyponttól számított negyedik-tizedik nap között. Nem volt follow through, tehát még nem nyert megerősítést, hogy a megütött utolsó mélypontok nem csak pár napra, pár hétre lesznek tartósak.

Az NYSE-en akadt egy kísérlet július 31-én, de ez nem volt follow through. Miért? Egyrészt az emelkedés mértéke nem volt meggyőző, az index szinte ki se jött az előző napi sávból, másrészt a piac belső statisztikái kifejezetten gyöngére sikeredtek. Az emelkedő/eső részvények aránya 1615/1507 begin_of_the_skype_highlighting 1615/1507 end_of_the_skype_highlighting volt, ez harmatos, hol itt a huzat?, az emelkedő/eső forgalom meg egyenesen nagyobb forgalmat mutatott az eső részvényeknél, ami nonszensz egy igazi follow through napon, hiszen ez inkább disztribúcióra vall.

A Nasdaq esetében volt egy combos emelkedő nap 29-én (+5,8%), ott meg a forgalom nem emelkedett szignifikánsan átlagos fölé. Az összes kritérium pontos megkövetelése nem akadémikus szöszölés: eső trendben van az index, ötéves mélypontnál, tehát vitathatatlan, lórúgásnyi follow througra van szükség, nem talánokra. (Ez nem emelkedő trend, amikor a follow through jelzi egy mélyebb korrekció végét, és rengeteg a felfelé trendelő szektor, százával hemzsegnek az erőtől duzzadó, a startpisztoly eldörrenésére váró potenciális vezetők.) Változott valami? Eddig semmi. Amit látni az indexen, egyelőre csak egy alacsony forgalmú felpattanás, megint egy alacsonyabb rövidtávú csúcs, aztán lefordulás, amely során simán elesett a 29-én nyitva hagyott rés. Annyit lehet a tech javára írni, hogy az utolsó napokban az esésben is csökkent a forgalom.

Nem túl jó ómen, hogy a Nasdaq szívének mondott félvezetőkön (SOX) máris elesett a 24-ei mélypont. A szektorindex két hete kitört egy lefelé néző fülescsészéből, a mostani rallyval csak visszatesztelte az átvitt támaszt, és onnan lefordulva új mélypontot ütött. Egy igen jó szemű spekuláns ismerősöm megjegyezte, hogy az ilyen túl későn (értsd: már nagy parában) mutatkozó lefelé kitörések könnyen halnak be, hiszen gyanúra ad okot, hogy miért csak most indultak el, miért nem hónapokkal előbb, amikor még nem volt félelem: a SOX a piachoz képest túl erős. Abszolút korrekt felvetés, a piachoz képest későn induló mozgások magas behalási rátájúak, ezért ez a SOX eladási alakzat magas kockázatú volt. Az áralakulás viszont még nem igazolja ezt az aggályt, hiszen a múlt héten módja lett volna az indexnek, hogy visszamenjen az elhagyott bázisba, de nem tette.

Ahol rövidtávon pozitív fordulatot látni, az a lefelé január óta vezető biotech (BTK). Már két hete is gyanús volt, hogy nem akar részt venni az esésben, aztán 24-én, amikor az indexek új mélypontra estek, magasabb mélypontot formált, majd magasabb csúcsra ment, ezzel napi bontásban emelkedő trendbe került. Középtávon persze továbbra is eső trendben van a szektor, és heti bontásban ott van fölötte ellenállásként egy böhöm nagy tető, de amíg nem fullad ki ez a rally, nem kell medvének lenni rá.

A múltkor említett két indikatív részvény, a Microsoft és a General Electric eltérően viselkedik. Az MSFT-n 49 volt a kulcs-ár. Simán és nagy forgalommal átvitte, tehát kitört lefelé. 24-én pedig sokkal kisebb volt a forgalom, mint a kitörést követő brutális beleadásban.

Amit rövidtávon látni: ez a mostani rally, amely csupán egyhetes csúcsra lökte a papírt, csak a kulcs-szint visszatesztelését hozta, ami szokásos egy kitörés után. Az árfolyam csökkenő forgalom mellett emelkedett, megnyalta a 49-et, majd újra lefordult. A 45.4 és 46.5 között hagyott rés sem fogta meg. A mélypont újralátogatása minimum benne van a pakliban. Stabilan 49 fölött kéne zárnia, hogy rövidtávon elháruljon a további esés veszélye.

Egész más tészta a GE.

Itt 24-én valódi fordulónap volt, magas forgalommal. Egy jó nap persze semmi, a komolyabb különbség a továbbiakban van: a vevők réssel kiugrasztották a részvényt, felvitték kéthónapos csúcsra, és a visszaesés ellenére is a rés fölött tartózkodik az árfolyam. Ha ez a rés nem esik el (napközbeni belenyalás belefér, alázárás nem), és aztán további vételek mellett emelkedni tud a papír, és átviszi a 32-t, akkor rövidtávra van még benne felfelé potenciál. Ha így lesz, akkor középtávon sikertelen volt a lefelé kitörés, a részvény nem tudott tartósan az őszi mélypont alá menni.

Összefoglalva a helyzetet: az intézmények a kifejezetten nagy kapitalizációjú, defenzív blue chipekben megpróbálták megvenni az alját - ők megtehetik, hiszen elég mély a zsebük hozzá, meg nem is a saját pénzükkel játszanak - viszont a techért, a biotechet kivéve, nem jöttek ezek a nagybani mókamesterek. Az elmúlt két hasonló pánikot és a következő felpattanást (2001 áprilisa, 2001 ősze) tanulmányozva látszik, hogy először mindig a legstabilabb(nak gondolt) blue chipeket merik venni, tehát nem meglepő, hogy nem tech-hel kezdték a vételt. De a tény ettől még tény marad: a tech egyelőre gyönge.

Volt nagy forgalmú pánik, van pesszimizmus, a lakossági részvényalap-visszav áltás ok is felpörögtek, és júliusra eléggé megugrott a vállalatok részéről bejelentett részvényvisszavásárl ási szándék. Ezek kedvező folyamatok, hiszen a laikusok részéről valamicskét redukálódott a potenciális kínálat és a bennfentesek részéről erősödött a potenciális kereslet, de még nem volt follow through, ami a manifesztálódó vételi erőt feketén-fehéren mutatja. Pont a lényeg hiányzik! Bevásárlólistát lehet már fabrikálni az erős szektorok fundamentálisan és technikailag legerősebb részvényeiből, más teendő a középtávú vételi oldalon nincsen.

------------------- ----- -------

Rég esett szó a magyar piacról. Ennek egyszerű oka van: forgalom és értékelhető pozitív fejlemény híján a májusi kiszállási jelzések óta nem volt mit mondani róla. A piac egészét tekintve ez továbbra is így van, viszont az OTP-ben eléggé megnőtt a forgalom, lássuk, mi történt.

A részvény egészen a legközelebbi komoly támaszáig, az előző nagy bázis tetejéig (1700-1800Ft) esett vissza, s onnan nagy forgalom mellett megpattant. A forgalomból és a heti gyertyán hagyott kanócból úgy tűnik, hogy itt kirázódtak az eladók, ebből lehet egy középtávú mélypont. Nem is szabadna visszanéznie 1700-1800 közé, mert minden egyes tesztelés gyengíti a támaszt. Ha ez egy tartós mélypont lesz, akkor nem sérült a részvény középtávú emelkedő trendje, hiszen heti bontásban magasabb mélypontot formálhat itt.

Menjünk közelebb, mi újság napi bontásban?

A látvány lelombozó, a napi bontású trend eső. A kirázás itt is látszik, de ezen kívül semmi pozitívum nincsen. A disztribúció folyamatos, és még nem indult el az akkumuláció. A rövidtávú csúcs- és mélypontok (1930-2305-1723-?) eső trendet mutatnak, ráadásul megint egy olyan emelkedést produkált a részvény az utolsó napokban, ahol a forgalom orgonasíp-szerűen csökkent - az efféle mozgás nem szokott tartós lenni. A napi bontású grafikonon is ki kell keverednie az eső trendből, tehát magasabb csúcsot, magasabb mélypontot kell látni, és főleg: akkumulációt. Az OTP-ben az a kérdés, hogy mikor és hogyan kerül összhangba a heti bontású trend (emelkedő) a napi bontásúval (eső). Nem mindegy, hogyan kerülnek szinkronba.

És persze piac egészéről sem szabad elfeledkezni, ha egyetlen részvény kilátásait vizslatjuk. A BUX továbbra is felülteljesítő, hiszen még csak éves mélypontra sem esett, de amíg nem látni itthon is nagy forgalmú emelkedő napo(ka)t, tehát újra beinduló akkumulációt az indexen, addig nem lehetünk biztosak benne, hogy a májusban indult eső szakasz lezárult.

Vakmajom

P.S.: Ha van valakinek jó ötlete a "follow through" frappáns magyarítására, bátran tegyen javaslatot. Engem nagyon zavarnak az idegen kifejezések, de hiába töröm a fejem régóta, ez kifejezés kifog rajtam."

"Ami három hete még nyitott kérdés volt, az időközben eldőlt: az átfogó S&P500-ban nem az őszi mélypont újratesztelése következett be, hanem kitörés lefelé. Mint forró kés a vajon.

A helyzet középtávú spekulációs szemszögből annyiban nem változott, hogy a vételi oldalon az április végi/május eleji kiszállási jelzések (disztribúció, vezetők kifulladása) óta a jó kemény készpénz az indokolt pozíció, és egészen addig nem érdemes a bunkerből kidugni az orrunk, amíg nem jön világos follow through, és nem látszanak az új vezetők.

A kis vakáció után nemcsak minél több grafikont igyekeztem átnézni, hogy képbe kerüljek, mi is történik, de érdeklődve olvastam mindenféle véleményt arról, hogy mi fog történni. Ilyen véleményekkel találkoztam: "leesik az S&P 350-re, mert ennyi jön ki a nagy havi bontású fej-váll tetőből", "jön a fekete hétfő 20% mínusszal", "leesik 500-ra", "750-en fordul", "ez már maga a fenék" stb. Érdemes-e beszállni a tippelőversenybe? Sok teteje szerintem nincs a dolognak. Miért olyan fontos, hogy meddig esik a piac? Ha nem akarunk a legalján venni, hanem majd akkor, amikor egyértelműen felfelé vette a piac az irányt, akkor tök mindegy, hol az alja. Fordulhat holnap, fordulhat 750-ről, fordulhat októberben, holdtöltekor vagy ágyúdörgésre, fordulhat valami teljesen piacfüggetlen rossz hírre vagy egy nagy bank csődjére, teljesen mindegy, hiszen a piac akkor fordul, amikor megfordul, és bőven elég lesz akkor konstatálni a tényt: megfordult. Ha viszont megfordult és ezt több jel is megerősíti, például akkumulálni kezdenek az intézmények, nyilván nem egy vagy két napra rajzolódik ki az új irány, hanem minimum hónapokra. Még egy medvepiaci emelkedés is hónapokig tart.

(Valahol olvastam, hogy igen jó spekuláns az, aki egy trendszerű mozgás egyharmadát meg tudja fogni. Egyik kedvenc mondatom ez, mert szerény, professzionális szemléletet sugároz, és fenékhalászat elleni antidótum van belecsomagolva.)

Természetesen vannak olyan korai tünetek, melyek már a follow through és a vezetők felbukkanása előtt jelzik hogy időben közeleg egy eső szakasz vége. Melyek ezek? Az egyik legfontosabb az esés begyorsulásával párhuzamban megnövekvő forgalom. A forgalom drasztikus megnövekedése azt jelzi, hogy a vételi pozíciókat tartók már nem bírják cérnával, mindent dobálnak kifelé, tehát hamarosan megfogyatkozhatnak az eladók. Van ilyen jel most? Az NYSE-n igen, hiszen pénteken rekordszintre szökött a forgalom. Ez lehet kapituláció, persze lehet csak kezdődő kapituláció is! Van beragadt bőven, van kinek kapitulálni. Ha valaki erre a jelre mondjuk megfelezte a short-pozícióját, nagy baj biztos nem érheti - de vételi jelzésnek még édeskevés.

Vannak a pszichológiai indikátorok, az opciókba árazott volatilitást mutató VIX/VXN vagy az opciók forgalmából számolt put/call arány, vagy az elemzők/tőzsdei hírlevélírók optimizmusát/pesszim izmus át vizsgáló felmérések. Ezekkel az indikátorokkal, melyek mutatják, ha már extrém a pesszimizmus vagy az optimizmus, tehát túl sokan állnak a piac eladói vagy vételi oldalán, csak az a baj, hogy egész sokáig maradhatnak az extrém zónában, mielőtt magában az áralakulásban valódi fordulat következik be. Inkább azt jelzik, ha egy trendbe már nagy kockázatú beszállni, mert túl sok szereplő számára evidens az irány. Hogy önmagukban mennyire tökéletlenek, jól mutatja az, hogy már három hete is elég extrém értékeken álltak - megakadályozta ez a piacot abban, hogy 15%-ot essen? Nem. Most még extrémebb értékek vannak.

Hasonló a helyzet a két veszedelmes kifejezéssel, a túladottsággal és a túlvettséggel. Túladott volt-e a piac három hete? Abszolút. És, mi történt? Még túladottabb lett. Az amerikai piac hetek óta folyamatosan túladott, de nem tud komolyabb, két-három napnál tovább tartó korrekció kibontakozni. (Tessék megnézni a fenti NYSE-grafikont, hetek óta nincs 2 fehér gyertya egymás után.) A túladottság olyan jelzés, ami szintén inkább arra figyelmeztet, hogy már nagyobb kockázatú a trendbe beszállni az eladói oldalon - de nem garantálja, hogy nem tud továbbmenni, vagy éppen felgyorsulni a trend.

Ha medve-szemmel is nézünk a piacra - ami bizony akkor sem árt, ha valaki csak készpénz és vétel között lavírozik, tehát nem shortol -, picit aggasztó az is, hogy az esésben eddig vezető nagy kapitalizációjú technológia, különösen a telekom (XTC) és a biotech (BTK) az utóbbi két-három hétben már nem a szokott elánnal vett részt az esésben. Aki a telekomot vagy a biotechet, a két "tuti nyerő" medve szektort shortolta meg három hete, majd 1000-es S&P-nél, annak nincs sok szüretelnivalója 848 pontos index mellett. A Nasdaq100 (NDX) az S&P500 15%-os esése alatt inkább csak oldalazott.

Miért aggasztó ez medve szemmel? Az eladói oldalon úgyanúgy érdemes figyelni a vezetők mozgását ahogy vételin, hiszen gyakran a leghamarabb jelzi a piac fordulását, ha kifulladnak a vezetők. Persze az is lehet, hogy vezető-csere van, és a "régi gazdaság" szektorai veszik át a stafétát lefelé, vagy egyszerűen csak pihen az esésben a február óta eső tech, és a piac többi része majd magával rántja. Mindenesetre ez egy olyan apró alakzat, melyben a konstruktív mozgás csírája is benne van - ha felfelé indul el belőle az index.

Egy másik, medvék által nem szívesen látott jelenség is felütötte a fejét: az átfogó Nasdaq Composite június 26-án egészen 1375 pontig esett napon belül, akkor volt ebben a lefelé mentben eddig a legmagasabb az éves mélypontot ütő részvények száma, 353 db. Új mélypont az indexben, több éves mélypont - remek, ez akkor megerősítette az esést.

Most pénteken lejjebb zárt az index, mint június végén, ez eddig a legmélyebb záróára ebben a mozgásban, a mélypontok száma mégsem ment új csúcsra. Ez pozitív divergencia, az esésben részt vevő, lefelé vezető részvények körének szűküléséről beszél.

Tehát lassan mutatkoznak olyan jelek, melyeket az eladói oldalon játszva már veszély-jelzésnek lehet értelmezni, akár közeli is lehet a kapituláció. A vételi oldalt tekintve viszont továbbra sincs semmi kapaszkodó. Jönni fog a follow through, és előbb-utóbb bizonyára lesznek újabb jó vételi alkalmak, hiszen ez a dolgok rendje - de az alkalmat türelmesen ki kell várni, elébe szaladni nem lehet.

A lényeg az, hogy a kő repül, és jó nehéz. Persze ha tudod, hogy hol áll meg, ne legyél rest, és dobd meg szegény vakot egy levéllel, gründolunk egy jósdát, oké?

Vakmajom "

Több részre szakadt piac (Vakmajom) Előzmény válasz erre 17:55

"A napokban Rómában jártam, számítógép, újságok és minden tőzsdei információ nélkül: jót tesz néha egy kicsit eltávolodni és aztán a napi eseményekbe nem belegubancolódva, frissebb szemmel nézni a piacra. Mit látni így? Ha szektorról szektorra pásztáz az ember, az a benyomás alakul ki benne, mintha párhuzamosan több, teljesen különböző piac lenne most Amerikában. A technológiát megjelenítő Nasdaq esetében a helyzet világos. Az október eleji follow through-val indult emelkedés megállt december-januárban, majd a decemberi csúcs januári visszatesztelésével és az azt követő négy nagy disztribúciós nappal újra esés indult. Az index mind közép-, mind rövidtávon eső trendben van, egyértelmű rajta a folyamatos és agresszív disztribúció. A techben úgy tömik a vevőket, mint a libát.

Itt a vételi oldalon semmi keresnivaló egészen addig, míg nem indul meg újra az intézményi akkumuláció, tehát nem jön újabb follow through. Az ilyen kis forgalmú, araszolós korrekciók, mint a múltheti emelkedés, inkább újabb eladási alkalomnak tűnnek.

Mely technológiai szektorok a vezetők lefelé? Mint annyiszor ezen a medvepiacon, most is a jó öreg távközlés és kiterjedt kapcsolt részei (hálózatépítők, távközlési berendezések gyártói stb.), illetve kisebb részben az utolsó olyan buborékszektor, ahol még tetők is vannak, a biotechnológia. A szoftver-szektor is megroggyant, a számítógép-gyártók rosszul reagálnak a jó hírekre, legjobban még az újra szinte tökéletes jövőre árazott félvezető-gyártók tartják magukat, kérdés, hogy meddig. A távközlésen belül ezúttal a mobiltelekomok indultak el először lefelé - érdemes megnézni, mit művelt az elmúlt hetekben az elemzett PCS, vagy a mindjárt január elején lefelé kitört TPC. Azóta csatlakozott hozzájuk néhány nagy vezetékes: szemléletesen mozgó, egyedi problémák által is sújtott nagy részvények a szektorból pl. a Q és a WCOM.

A távközlés útját átfogóan mutatja az Amex North American Telecomm index (XTC). Sok kommentár nem kell ehhez a grafikonhoz, a 2000 tavaszán indult eső trend folytatódik.

A sokáig "defenzív tech"-nek aposztrofált biotechben nem annyira egyértelmű a szektorakció, mint a távközlésben, itt egyelőre kevés az éves mélypont. A nagyobb kapitalizációjú zászlóshajók (pl.: AMGN, BGEN) durván két éve olyan hosszabb bázisokban oldalaznak, melyek ugyan tetőnek tűnnek, és spekulatíve értékesek lehetnek, de amíg nem esnek ki belőlük a részvények, nincs világos eső trend. Kisebb bióknál már akad lefelé kitörés, ha nem is sok. Az egyik leggyengébb a Human Genom Sciences (HGSI), egy négy és fél hónap hosszú, fordított fülescsészéből tört ki, a legtöbb részvény esetében oly fontos kapaszkodót jelentő szeptemberi mélypont alá esve ezzel.

A hagyományos szektorokban más a helyzet, mint a techben. Ugyan továbbra is gyöngék a bankok, megint látványosan romlanak a brókerek, de akad néhány meglepően jól muzsikáló szektor (pl. a DOW feltűnően nagy relatív ereje is a "régi gazdaság"-hoz tartozó komponenseinek köszönhető). Elsősorban a lakossági fogyasztáshoz kapcsolódó kiskereskedelem ilyen. A kisker-index csöndben új csúcsra kúszott a héten: érdemes figyelni, hogy tartja-e magát, vagy visszanyaklik a bázisba.

A kiskeren túl van egy-két érdekes, fölfelé néző bázis az olaj-szektorban, erős az arany-szektor, a közúti fuvarozás, újra felállt a biztosítás, tartja magát a hadiipar és a házépítők. Az egyik vezető házépítő az NVR. Abszolút nem volt jellemző az elmúlt hónapokra a sikeres felfelé kitörés, januárra még a kitörési kísérletek is megfogyatkoztak. Az NVR kivétel: sikeresen tört ki egy kilenchónapos fülescsészéből. Bár lassuló profitdinamikát várnak tőle, az idei, 30 dollár fölé taksált részvényenkénti eredménnyel talán még mindig nincs a részvénybe egetverő várakozás beárazva. Legfeljebb annyi negatívumot lehet itt találni, hogy az utolsó héten már egyre csökkenő forgalom mellett emelkedett a papír.

Teljesen szétszakadt piacnak látszik a mostani, ellentétes erők feszülnek egymásnak, és emiatt szektorról szektorra különbözik a helyzet. A gyenge szektorok rántják magukkal az erőseket, vagy az erősek húzzák föl a gyengéket? Nem tudom, de azért összességében úgy tűnik, hogy felfelé kevesebb a húzóerő, mint lefelé, hiszen nagyobb szektorok és több domináns részvény van eső trendben vagy romló állapotban, mint amennyi emelkedő trendben vagy javulás jeleit mutatva.

** ** ** ** ** ** ** ** ** ** ** **

Egy másféle szétválásnak a magyar piacon is vannak jelei. A vezető részvény, az OTP a kedvezően fogadott gyorsjelentésre felfelé kitört egy rövid konszolidációból, tehát tovább halad a trend irányában. Az ördög ügyvédjét játszva: mi lehet itt probléma? Válasszunk szét két időtávot. Rövidtávon egy ilyen, jó ideje emelkedő papírnál elfogadhatatlan volna, ha visszazárna 20000 alá, tehát csak akkor marad a mozgása egészséges, ha megtartja az átütött szintet, illetve szépen, új csúcsokon keresztül emelkedik tovább, ahogy eddig. A szilárd és igen hosszú bázisból megindult középtávú emelkedő trendet viszont egy nagyobb korrekció sem fenyegetné - amennyiben a forgalom továbbra is jól alakul, és nem üti fel a fejét sorozatos disztribúció. Ennek egyelőre nyoma sincs.

Az Egis is csatlakozott mellé, hiszen éves rekordra emelkedve, akkumuláció mellett elhagyta ezt a kb. 10500-12300 között több hónapig épített szűk bázist.

A kisebbik gyógyszergyártó azért korántsem olyan kifogástalan minőségű, mint az OTP. Egyrészt itt áll előtte a korábbi tető: a 14-15000-es zóna nagy ellenállás - a környékéről 97-ben, 98-ban és 2000-ben is lefordult a részvény. Másrészt egyelőre nincs árbevétel- és profitnövekedés, hiszen az árbevétel (+3,5%) reálértékben, az üzemi eredmény (-13,2%) pedig nominálisan is csökkent az utolsó negyedévben. Profitnövekedés, vagy legalább valamilyen eladható növekedési sztori híján kissé spekulatív marad a jól mozgó részvény.

Van a piacon két emelkedő trendű, hosszabb bázisból kitört részvény: ez nagy érték. Mögöttük azonban jókora űr tátong. A Matávon sorozatos disztribúció jelent meg, a politika zsíros zsinegén rángatott MOL körül puffogtatják a híreket, de a hírekre rosszul reagál - ha a jó hírekre nem megy, mire fog? -, és nem tudja elhagyni a bázist, a Richter sem tudott egyelőre tartósan 18000-18300 fölé keveredni. A kisebb részvények között technikailag nem hogy javulás, de egyenesen romlás következett be az elmúlt hetekben (pl. Antenna, Pplast, Graphi): ezek gyengének tűnnek. A likviditás egyelőre nem terjedt szét a piacon, ennek nem így kéne lenni. A kisebbek közül egyedüliként komolyabban akkumulált, de az intézményi jelenlét valószínű hiánya miatt teljesen spekulatív Synergonon megváltozott a forgalom alakulása. Több hónap felhalmozás után megjelent a disztribúció: adnak a jó hírekre. Nem esett ugyan vissza a többhetes bázisba, ahonnan kitört, de ez veszély-jelzés.

Elegendő-e az OTP-Egis duó, hogy felfelé tovább vezesse a piacot? Nekem túl vékonynak tűnik ez a vezető-réteg, de lássuk, hogy csatlakozik-e hozzájuk másik részvény, illetve hogy ez a másfél/két vezető hogyan viselkedik a továbbiakban.

Vakmajom

"

kissherceg

Jelzés a moderátornak

A fene Szókratészbe (Vakmajom) Előzmény válasz erre 17:46

"Egy eső trenden belüli komoly emelkedéstől elvárható, hogy elmenjen egészen a hosszútávú (kétszáznapos, negyvenhetes) átlagig, tehát nagyjából egy év átlagáráig. Ha viszont az instrumentum tartósan az átlag fölé tud kapaszkodni, az - ha önmagában még nem is egyértelmű trendfordulót - mindenképpen a vételi oldal megnövekedett erejét jelzi.

A fontosabb amerikai indexek most lassan szembetalálják magukat ezekkel az eső átlagokkal. A régi gazdaságot reprezentáló NYSE-nél nemcsak az átlagról van szó: az index egy hatalmas, több mint két évig épített tetőből tört le, aminek most kilenc hét emelkedés után megpróbál alulról nekiszaladni. A tető nagy tömbje most ellenállás, van mivel megkűzdeni.

A középtávú trend a csúcsok és mélypontok (A-D) elhelyezkedését nézve a Nasdaqon sem változott még (alacsonyabb csúcs, alacsonyabb mélypont). Annyi a változás, hogy most először közelítte meg a negyvenhetes átlagot az index � nagy akkumuláció mellett. Ami ezt a tech erőt talán magyarázza, és nem látszik a grafikonon: a giga-alapok (pl. Fidelity, Janus) rendesen kipakoltak belőle az esésben, és megszűntették a beteges felülsúlyozását, tehát lecsökkent a potenciális kínálat. 70% index-esés után már nem hisznek olyan vallásos meggyőződéssel a technológiában, mint korábban.

A hosszútávú átlag nem csodaszer, és önmagában alkalmatlan az időzítésre. Érdemes visszatekinteni 2000-re: az index ugyan tavasszal rendesen aláesett a még emelkedő átlagnak, de ha valaki erre vett fel eladási pozíciót, ingét-gatyáját elbukta, hiszen iszonyú rally következett. Még rúgott a régi trend, onnan még jó 30% emelkedést tudott produkálni az index (egyedi részvények pedig akár dupláztak), az alacsonyabb csúcs után viszont minden maradék erejét elvesztette a bika. Most komoly dolog volna, ha az index rendesen a még eső átlag fölé menne (elképzelhető), de egy tartós fenékhez vagy az utolsó mélypont (D) sikeres visszatesztelését, vagy egy magasabb mélypontot kellene látni. Meg persze rengeteg kifenekelő egyedi részvényt.

Egy jó kérdés néha többet ér, mint száz válasz - Szókratész nem véletlenül tanított kérdésekkel. Játsszuk el, hogy Szókratész egyenes kérdéseket tesz fel nekem a piacról, és én megpróbálok válaszolni.

-Melyek a vezető szektorok, kedves Vakmajom?

-Hát, erős a kiskereskedelem, látni kitöréseket néhány ciklikus szektorban, akad pár jól mozgó szoftvercég, meg mintha a vendéglőket, élelmiszeripart is húznák. Van egy-két jó papír az egészségügyből is, de ott inkább a behalás jellemző. Meg az orosz mobilcégek is�

-Melyek a vezető szektorok, kedves Vakmajom?

-Talán ezek közt lesz.

-Szóval akkor melyek a vezető szektorok, kedves Vakmajom?

-Mást nem tudsz kérdezni, kedves Szókratész?

-Az egyenes, lényegretörő kérdésekért idéztél meg, nem?

-Valóban. Akkor válaszolok: nem tudom egyértelműen megmondani.

Kiborító ez a Szókratész, de jól kérdez. A follow through óta inkább a rotáció jellemző, megerősödik egy szektor, kiemelkedik belőle egy-két részvény, aztán belead az intézmény � ők tudják, miért. Az éves rekordok száma alacsony szinten stagnál. Ettől függetlenül továbbra is szabad a pálya a szelektív középtávú vételek előtt - amíg az indexeken nem látszanak a kifulladás jelei. Amire még érdemes felfigyelni: az emelkedés pszichológiai motorját jelentő félelem eltűnt, és lassan a nyárihoz hasonló mértékű optimizmust mutatnak az indikátorok, pl. az opciók forgalma. Ez negatívum.

A magyar piacról továbbra is pozitív dolgokat lehet mondani. Az utolsó mélypontról induló, eladói klimaxból táplálkozó emelkedés sokkal nagyobb lett, mint a korábbiak, és tart az akkumuláció. Miért más ez az emelkedés, mint a megelőzőek? Az index nemcsak a negyvenhetes átlag fölé tudott emelkedni, de az utolsó középtávú csúcsot (C) is elérte. A középtávú eső trend szerkezete ezzel megsérült, hiszen az eső trend alacsonyabb csúcsok és mélypontok sorozatából áll. Igazán meggyőző egy magasabb középtávú mélypont volna az indexen � de kár ennyire előreszaladni, mert egyelőre nincs komoly disztribúció vagy vételi klimax, tehát nincs jele a mostani emelkedés kifulladásának.

Az index persze csak indikátor, a kutya az egyedi részvényekben van elásva. Vannak hosszabb bázisból való felfelé kitörések? Egyelőre nincsenek, tehát még nem lehet a vezetőket azonosítani. Csupán két hónappal az utolsó mélypont után nem is meglepő, hogy kevés a jó bázis.

A négy likvid részvény közül jelen állapot szerint az OTP-n látszik olyan komolyabb bázis (majdnem kétéves), melyben enyhe akkumuláció van, és a papír közel van a bázis tetejéhez. A tartós elhagyásához előbb konszolidáció, majd nagy forgalmú kitörés kell.

Hogy mennyire nem könnyű elhagyni egy hosszú bázist, arra a MOL volt a példa most ősszel. Bár jócskán bement 3900 alá, végül sikertelen lett a lefelé kitörés, és azóta akkumuláció mellett folyamatosan emelkedik a bázis másik széle felé. Egyelőre még nem ment fel az ellenállásig (5300-5500 begin_of_the_skype_highlighting 5300-5500 end_of_the_skype_highlighting környéke), ahol az elmúlt másfél évben egyszer sem sikerült tartósan megkapaszkodnia.

Akkor mutatna igazi erőt a papír, ha minél magasabban konszolidálódna, és már nem esne vissza a bázis mélyebb régióiba � tehát nem engedné, hogy a lent kirázott, majd az emelkedésről lemaradt vevők meghalásszák.

Vakmajom

"

kissherceg

Jelzés a moderátornak

Sávos piac, disztribúció (Vakmajom) Előzmény válasz erre 17:38

"A főbb amerikai indexek pár hete sávban mozognak, nagyon kevés éves rekord és éves mélypont mellett. Pozitívum, hogy a rossz hírekre rendre emelkedéssel reagál a piac, de közelebbről nézve azért látszik, hogy a sávon belül megjelent az intézményi eladás, a disztribúció. A régi gazdaságot reprezentáló NYSE-n erősebbnek tűnik az eladói oldal: az index négy hete tapodtat sem mozdul, miközben sokasodnak a disztribúciós napokat jelölő piros nyilak.

A Nasdaq jobban néz ki, itt inkább kiegyenlítettnek tűnnek a vevők és az eladók. Újabb nagy forgalmú disztribúciót kellene látni ahhoz, hogy az emelkedés kifulladásáról lehessen beszélni, mert nagyon erős intézményi vételek voltak a technológiában, és igen nagy volt a momentum felfelé.

Mit jelent a három-négy disztribúciós nap? Két dolgot. Egyrészt innentől dupla szigorúsággal kell elbírálni a felfelé kitöréseket, másrészt ez a szignál már megengedi a minden esetben veszteséglimitáló stop losszal védett középtávú eladási pozíciók felvételét a leggyengébb szektorok hosszabb bázisból lefelé kitörő papírjaiban - ha vannak ilyenek. Egyelőre csak annyi látszik ezen a hetek óta sávos jellegű piacon, hogy a "régi gazdaság" a gyengébb, és azon belül a pénzügyi szektorok (főleg a bankok), az egészségügy egyes alszektorai (pl. kórházak) húzhatnak lefelé.

Az egyik feltűnően gyenge, és feszes középtávú bázist építő papír a General Motors (GM). Ami miatt érdekes a GM gyengesége: relatíve jó hírek mellett oldalazik. A társaság azt jelentette, hogy októberben 546,093 járművet adott el, ami 31%-os(!) növekedés az előző év hasonló hónapjához képest. Az eladások főleg a kamatmentes finanszírozásnak köszönhetően futottak fel. A piac nincs oda a hírektől.

Az USB (bank) azzal tűnt ki, hogy már hetekkel ezelőtt a szeptemberi mélypontja alá esett, tehát gyengébb a piac átlagánál. Négy hete konszolidálódik a mélypont közelében, egyre csökkenő forgalom mellett. Az utolsó negyedévben 12%-os árbevétel-csökkenést , és 85%-os profitcsökkenést jelentett a cég.

A bankok harmatos mozgása annak fényében figyelemreméltó, hogy a kötvénypiac további kamatcsökkentést áraz be - ez elvileg kedvező környezet a pénzügyi szektornak. Az alábbi grafikon a háromhónapos kincstárjegyek hozamának alakulását mutatja.

Ha a relatíve erősebb techben keresünk gyenge szektort, ott - mint ezen a medvepiacon már oly sokszor - már megint a a telekommunikáció kezdett botladozni. A szektor néhány domináns társasága a leszállított várakozásokat is alulmúló gyorsjelentést hozott ki (Q, SBC). Ennél sokkal fontosabb, hogy a részvények eséssel reagáltak a rossz hírekre.

Az év elején még intézményi menekülőpapírnak, afféle túlélő telekomnak tartott Q máris újabb mélypontra zuhant.

Az eddig intézményi kedvencnek számító, és tűrhetően teljesítő SBC (ugye nem úgy néz ki, mint egy szokásos telekom-grafikon?) negyedjére kóstolgatja ezt a 38 körüli támaszt. Ha forgalommal tartósan átviszi, nagy mozgás kezdete lehet.

Az igazsághoz tartozik, hogy nem könnyű ígéretes lefelé néző bázisokat összeszedni. Számomra a piac sávos jellege ebből is megerősítést nyer. Az indexeken disztribúció látszik � de egyedi részvényekben egyelőre lefelé sem látni most nagy húzóerőt. A kevés jó minőségű felfelé kitörés többsége egy-két nap után behal(t), és a kevés jó bázis miatt az eladói oldalon sem lehet vérmesnek lenni. Most sokkal könnyebb fundamentálisan gyenge papírt találni, mint mondjuk nyár elején-közepén (amikor hasonló disztribúciós napok után voltak az indexek), hiszen az eredmények jellemzően tovább romlottak, de nehezebb technikailag eladásra érett részvényre bukkani. Ha választani kell, inkább a technikai oldalnak adok nagyobb súlyt, mert az hordozza a piac üzenetét. Az éves mélypontok/csúcsok listái jelentik az egyik legjobb indikátort: ezeken a listákon kell tömegestül megjelennie a vezetőknek és vezető szektoroknak.

Vakmajom "

kissherceg

Jelzés a moderátornak

Follow through (Vakmajom) Előzmény válasz erre 17:29

OTP most egy bázis építésből tört le szvsz...

"A Nasdaqon is megérkezett az intézményi vétel első jele, a follow through. A mélyponttól számított nyolcadik napon jóval az átlagos fölötti és az előző napinál nagyobb forgalom mellett emelkedett az index több mint 5%-ot.

Az NYSE-n a második follow through napot lehetett látni a héten.

A follow through megengedi a stop losszal védett, szelektív vételt a jó fundamentumú, hosszabb bázisból nagy forgalom mellett felfelé kitörő, egyértelműen emelkedő trendben lévő részvényeken. Addig érvényes ez a megengedő jelzés, amíg az indexek nem esnek új mélypontokra és/vagy nem látni rajtuk három-négy disztribúciót, azaz növekvő forgalmú esést. Amit persze tudni kell: az indexek továbbra is középtávú eső trendben vannak, középtávú fenéknek nyoma sincs, nagy ellenállások mutatkoznak felfelé, az utolsó mélypontok nincsenek megerősítve, és egyelőre nagyon szűk a vezető részvények köre. A folytatás szerintem nem csak az indexek további mozgásán múlik, hanem hogy éves rekordot ütve kiemelkedik-e elég sok vezető részvény: nélkülük nem lehet tartós az emelkedés. Amíg nem szélesedik ez a kör érdemlegesen, addig csak nagyon válogatósan érdemes elkezdeni venni a legjobb kitöréseket, csak akkor duplázva egy szektorban pozíciót, ha már nyereség van a korábbi beszerzésen, tehát a piac visszaigazolta a vételt.

A potenciális vezető szektorok: egészségügy, hadiipar, biztonságtechnika, vagyon-biztosítás.

A hadiiparba tartozó DRS a mostani piac egyik igazi vezető részvénye, viselkedése jó indikátor lehet az egész szektorra.

Már augusztusban(!), eső indexek mellett kitört egy fülescsészéből, a terrortámadás híre tehát emelkedő trendben találta. Jelenleg folyamatosan akkumulálják, de túlvett és nincs bázisa: egyelőre nem kínál újabb középtávú belépési alkalmat. Az utolsó négy negyedév profitja éves szintre vetítve így alakult: +54%, +33%, +48%, +67%.

A hadiiparra-biztonság techn ikára érdemes külön kitérni. Elég kevés részvény található ebben a két szektorban (új kibocsátások nem lennének meglepőek), és az intézmények valószínűleg nagyon alulsúlyozottak bennük - a 90-es években nem voltak favoritok. Épp ezért most nagy kereslet zúdult ide. A legtöbb esetben nincs meggyőző fundamentum, csak igéret a nagy fundamentális javulás - emiatt a vételük többnyire spekulatív. A szektorerő brutális, és egyelőre visz mindent magával: megfelelő bázisok és értelmesen elhelyezhető stopok esetén lehet játszani a vételi oldalon, ha a vélt profit-potenciál többszöröse a bevállalt kockázatnak. Két példa efféle hadi-boomos részvényre.

A MAGS biztonsági rendszereket készít. A terrortámadást követő első napon duplázott, és azóta konszolidálta az emelkedést. (A szektorból több részvény visszanyaklott az első nap lelkesedése után.) Egy fülescsésze-bázisból próbál épp kitörni, ahol a bázis jobb oldala réssel épült meg, és a "fül" kicsit magasabban van, mint a bázis bal oldali csúcsa. Az értelmes stop helye 9 dollár alatt van, tehát 20%-ra. Ekkora stoppal is lehet játszani, de csak feleakkora pozícióval, mint 10%-osnál - így ugyanakkora a teljes tőkéből kockáztatott rész. P/E 36, az utolsó négy negyedév profitja: -47%, 0%, +30%, +144%. Nem "tiszta" a fundamentum, de van növekedés. A részvény 2001 tavasza óta emelkedő trendben van, és a terrortámadás előtt is járt 9 dollárnál. A vétel elviselhető kockázat/hozam arányt nyújt.

Kicsit más tészta a polgári repülés számára robbanószer- és fegyverdetektáló rendszereket készítő INVN. Az elmúlt három hétben szintén konszolidálni tudta az első nap árrobbanását, és pénteken növekvő forgalommal új rekordra ment. Eddig nem látszott benne növekedés, és a 97-ben indult eső trend után csak most került emelkedő trendbe - ez a papír technikai és fundamentális szemponból is kockázatosabb. Itt a vétel spekulatív, és 25% fölötti az értelmes stop loss. Az INVN nagyobb kockázat mellett kisebb vélt profitpotenciált hordoz és nincs középtávú bázisa: a kozkázat/hozam arány nem elég kedvező.

----- ------ ------ ------ ------ ------- ------

Szót kell ejteni a magyar piacról is. Az elmúlt egy évben a mostani a harmadik, trenddel szembeni emelkedés. A forgatókönyv mindig ugyanaz: új index-mélypontok, para, likvidálások, gyors felpattanás (8-10 nap), lassú kifulladás (7-8 hét), csorgás, esés, új mélypontok stb. A kérdés is ugyanaz: megint így lesz?

Úgy tűnik, hogy van különbség a korábbi medvepiaci rallykhoz képest, és lehet, hogy most más forgatókönyv lesz, és egy erősebb emelkedés van folyamatban. Április óta pesszimizmus jellemzi a piacot, ez a legnagyobb bónusz. Mit hallani 10 nap töretlen emelkedés után? "Túl sokat ment." Nocsak, már ez is baj? Ehhez csatlakozott az elmúlt hónapokban egy újabb pozitívum: megváltozott a forgalom alakulása, hiszen az esésben lecsökkent, majd a mostani emelkedésben megnőtt. Ez döntő változás. A magyar piacon hónapok óta nincs igazi disztribúció, hiszen az esésben már nem nőtt a forgalom, és megindult az intézményi vétel, az akkumuláció. Lehetséges, hogy a forgalom nyáron elérte ciklikus mélypontját. Az akkumuláció még nem bikapiac, az akkumulációval jellemezhető időszakok hosszan eltarthatnak (minél hosszabban, annál jobb), tele vannak fel-le mozgással, újrateszteléssel, kirázással: az intézmény nem tép, hanem gyűjt. Ráadásul ilyenkor még nem látszik, hogy mely részvények lehetnek felfelé vezetők és melyek lemaradók - ez csak a bázisok megépülte után derülhet ki. Az index, akárhogy is nézzük, még mindig eső trendben van, mélyen a süllyedő hosszútávú átlag alatt: nem szabad lebecsülni ezt a tényt.

Sokféleképp érhet véget a medvepiac, egy klasszikus példáért nem is kell messzire menni, sem időben, sem térben.

Sajnos nem ismerem a szlovák tőzsdét, de látszik, hogy brutális bikapiac van rajta. Mennyi kínnal és gyötrelemmel épült két éven át a fenék, fel-le, fel-le, fel-le - és most milyen simán, csont nélkül tud emelkedni az index! Ennek a trendnek ez a kétéves fenék a bázisa: nem a semmiből lett, hiszen 2000 dereka óta hónapról hónapra egyre több pozitívum látszott a grafikonon.

2000 áprilisa óta medvepiac van a BUX-on, 2001 áprilisa óta a hangulat a medvepiacok végére jellemzően pesszimista ("minden emelkedést adni kell"), 2001 nyarán megszűnt a disztribúció és 2001 koraőszén, még mindig középtávú eső trendben lévő index mellett megindult az akkumuláció, ami már tényszerűen is arra utal, hogy elkezdődött a fenéképítési folyamat. Két héttel az utolsó index-mélypont után ennél többet még nem lehet mondani, ez is igen nagy változás.

Vakmajom

P.S.: A cikk még szombaton, tehát a piacok által egyébként várt amerikai válaszcsapás előtt készült. Nem gondoltam, hogy változtatni kéne rajta: hírek vezette piacon kétszeresen érvényes, hogy nem a hírekre kell figyelni, hanem a piac reakciójára."

kissherceg

Jelzés a moderátornak

Kis lista, nagy türelem (Vakmajom) Előzmény válasz erre 17:21

"Mostantól érdemes árgus szemmel figyelni az amerikai piacot. Ami eddig történt, az még csak gyors, a túladottságból és a szélsőséges pesszimizmusból, pánikból való természetes felpattanás. Már ahol bekövetkezett.

A régi gazdaságot tömörítő NYSE-n megvolt az első, bár nem túl meggyőző forgalmú follow through nap. Ez a valódi intézményi vétel első jele.

A Nasdaq felpattanni sem bírt, alig tudott elszakadni a mélyponttól. A techben egyelőre semmi kakaó.

Jelenleg nem egy egyszerű, 15-20%-os indexesésből kell felállni, itt sokkal nagyobbak a károk. (Csak egy példa: a Nasdaq-részvények 15%-a az abszolút bóvli szintet jelentő 1 dolláros érték alatt van.) A középtávú emelkedéshez több kell(ene), mint csupán follow through napok. Az indexek szintjén a következő hetekben a mélypontok sikeres, pozitív divergenciával (pl. kevesebb éves mélypontra eső részvény) alátámasztott újratesztelése, vagy magasabb rövidtávú mélypontok, és ami úgyis a legfontosabb: hosszabb bázisból éves rekordnál kitörő, jó fundamentumú részvények tömege. Azaz vezetők.

Melyek most a relatíve erősebb szektorok, honnan jöhetnek ilyen részvények? Az egészségügy több alszektora, a jelzáloghitelezéssel foglalkozó pénzintézetek, a biztosítás-közvetítő k és viszonylag erősek a defenzív élelmiszeripari szektorok. A hadiipar már hónapok óta (tehát nem a terrortámadás óta) felülteljesítő, a biztonságtechnika csak most ugrott meg: ezek a részvények hírre mentek jellemzően 30-50%-ot az elmúlt két hétben, tehát nagy bennük az optimizmus és konszolidálódniuk kell - bázisok nélkül egyelőre kockázatosak.

Néhány példa jó fundamentumú és erős részvényre. Ezeket most még nem lehet venni, hanem egy vételi figyelőlistára valók. (Érdemes mind az eladási, mind a vételi oldalon naponta frissíteni egy fix technikai és fundamentális kritériumok alapján összeállított szűk listát a piac legerősebb és leggyengébb papírjairól. Ahogy ez a két csoport viselkedik, az árulkodik a piac állapotáról, számuk, mozgásuk önmagában is indikátor.)

Az AHMH a jelzáloghitel-szekto rba tartozik. Nyeresége 70, 54, 154, 321 százalékkal nőtt az utolsó négy negyedévben éves szintre vetítve, tehát fundamentálisan rendben van. Azt persze nem lehet tudni, hogy meddig tart a boom (buborék?) az iparágban, de a részvény 14-es P/E értékébe nincsenek egetverő elvárások beárazva.

Relatív ereje nagy, de a mozgása nem az igazi: nem áll meggyőző akkumuláció alatt ebben a 13-19 dollár közti széles, kicsit ideges bázisban.

Az italszektorba tartozó COTT profitja szintén nő: -7, 71, 133, 65 százalékkal változott az utolsó négy negyedévben. Itt nem makulátlan a fundamentum a mínuszos negyedév, és a lassuló növekedés miatt (ráadásul csak egyszámjegyű az árbevétel növekedése). A 29-es P/E első látásra soknak tűnhet, de a profitnövekedéshez képest nem magas a piaci átlagnak megfelelő árazás.

A részvény tartós akkumuláció alatt áll, és hat hete egy 2 dollár széles lapos bázist épít.

Az egészégügybe tartozó AMRN-nél erős akkumulációt és gyorsan épülülő bázist látni.

Ez a legígéretesebb grafikon. Az esésben kicsi maradt a forgalom, tehát nem adták, és emiatt nem sokan tudták meghalászni lent a mélyben. Viszont felfelé növekszik a forgalom, a potenciális kínálat jó részét kiszívták a vevők. A fundamentum nehezen megítélhető. Egyrészt csak az utolsó két negyedév nyereséges, másrészt elég hektikus az árbevétel alakulása: 162, -58, 47, 399 százalék az utolsó négy negyedév változása éves szinten. Az elemzői konszenzus 2,8 dolláros profit 2001-re, tehát nem tűnik drágának - bár az elemző konszenzussal érdemes csínján bánni. Kár a fundamentális szeplőkért - de egy spekulatív figyelőlistán helye van a részvénynek.

A legtöbb kritériumnak megfelel az RMCI: nagy és gyorsuló, háromszámjegyű növekedéshez képest alacsony a 24-es P/E, és igen nagy relatív ereje van a részvénynek (alsó kék vonal). A piac átlagához (az S&P500-hoz) mért relatív teljesítmény a részvényszelekciót segítő legfontosabb indikátor, a múltban a nagy vezetők relatív ereje folyamatosan nőtt már hónapokkal az emelkedés megindulta előtt.

Itt két probléma mutatkozik. Az egyik nem olyan nagy: a részvény konszolidáció nélkül máris kitört a bázisból. Ez erőről beszél. Ilyen esetben két dolgot lehet tenni: várni, hogy a bázis fölött konszolidáljon néhány napot, vagy kivárni egy újabb bázis megépülését - feljebb. Egy kitörés előtt azért van szükség konszolidációra, hogy azok, akik a bázis alján vettek, kirázódjanak. Itt ez elmaradt, s minthogy az utolsó mélypont 22-nél van, nincs hova tenni az értelmes stopot. 30%-os stoppal nem lehet dolgozni. A másik gond nagyobb: a szektora, a munkaerő-gazdálkodás , vállalati tanácsadás nem tartozik a legerősebbek közé.

A piac ugyan elég labilisnak tűnik, de a bevásárlólistát ilyenkor lehet és ilyenkor kell öszeállítani. Ha középtávú emelkedő trend indul, a legelőször felfelé kitörő részvények mehetnek a legtöbbet. Most alig van jól mozgó és a fentartható(nak látszó) növekedéséhez képest diszkontot kínáló részvény, jó ha egy tucatot találni - a több ezerből. A piac egészének is legfőbb gondja az árazás, hiszen historikus távlatból még mindig nagyon magasnak tűnik: az S&P500 bő 30%-kal van az abszolút rekord alatt, ami nagy esés, de legalább ennyivel jöttek le a profitvárakozások év eleje óta, ami szintén nagy esés. Akkor 55 dolláros átlagos profitról beszéltek, ez most már csak 36 körül van, és a trend csökkenő. A piac átlagos árazása hosszútávú probléma, és azzal a dilemmával van összefüggésben, hogy tartósan megnő-e a részvények kockázati felára (medvék szerint: visszatér-e a normalitás), vagy fennmarad a 90-es évek bikapiacára jellemző igen magas részvényárazás, tehát lesz-e paradigmaváltás vagy sem. Ki tudja? Most továbbra is ebben a régi paradigmában vannak árazva a részvények - a középtávú időhorizonton ezért ebből a meglévő feltételrendszerből kell kiindulni, és az egyedi részvények árazását a jellemző átlaghoz kell hasonlítani. A vételi oldalon a türelem még mindig indokolt, csak több, nagy forgalmú follow through, megfelelő felfelé kitörések és értelmesen elhelyezhető stop losszok esetén érdemes elkezdeni a vételt a fundamentálisan és technikailag legerősebb részvényekben, a potenciális vezetőkben.

Vakmajom "

kissherceg

Jelzés a moderátornak

a hamburgerrészvény 10 éves kanosszája Előzmény válasz erre 17:13

"A részvénypiac múltja valóságos aranybánya, ha az ember megtalálja az utat az érccel teli telérekhez. A Nasdaq összeomlása méretében az 1973-74-es medvepiachoz fogható, amikor az indexek 50-60, egyes részvények pedig akár 80-90 százalékot veszítettek értékükből. A fundamentális helyzet ugyan más volt, hiszen mind az infláció, mind a kamatok kétszámjegyűek voltak, a helyzet pszichológiája viszont sok hasonlóságot mutatott a mostanival.

A medvepiac előtti eufóriában kialakult a nagy kapitalizációjú, "növekvő" részvényeknek egy olyan csoportja, melyet közkeletűen Törhetetlen Ötvennek neveztek. 1973-ra az alapkezelők között elterjedt a meggyőződés, hogy ezek az igen magas P/E értékű részvények ellenállnak minden kedvezőtlen külső körülménynek, és tűzön-vizen át venni, tartani KELL őket. Emlékszünk a tech-boom végső szakaszának elemzői szlogenjére? "Az Új Gazdaságot nem sújtja a kamatemelés." Aztán jött a kijózanodás, és a nagy felülsúlyozásból a Nasdaq összeomlásához hasonló esés következett, amely két éven át tartott. Az igazi dráma azonban csak ezután kezdődött. A Törhetetlen Ötvenek kifenekeltek 1974 végén, tehát nem estek tovább, (halleluja, megvolt az alja) azonban nem jött a várt tartós emelkedés.

Vegyük a McDonalds esetét. A részvénypiaci eufória tetején a P/E értéke elérte a 75-öt. Aztán a két éves zuhanásból talpra állt, de kerek 10 esztendőnek kellett eltelnie, hogy új rekordra tudjon emelkedni - 10 alatti P/E érték mellett. 10 év pedig rettentő nagy idő egy bizonytalan pozícióban csücsülve - egyetlen hiba a gyorsjelentésben, egyetlen odakozmált húspogácsa, és büntet a piac.

#kép:mcd1010212.gif:b#

És a társaságnak 10 év alatt egyetlen (!) rossz negyedéve sem volt, rendre hozta a remek számokat, tartósan igen magas, 25 százalék körüli növekedéssel. Ez lehetett a részvényes számára az igazi dráma, és nem a 73-74-es zuhanás: egymás után jönnek a kiváló eredmények, a részvény pedig képtelen kitörni a pangásból. A 80-as évek elejére ez az általános pangás teljes apátiához, és a részvényektől való totális elforduláshoz vezetett: ebből a pszichológiai alapállásból tudott elindulni a 80-as, 90-es évek nagy amerikai bikapiaca, kiinduláskor 8-as átlagos P/E érték mellett. (Az aktuális helyzet pszichológiája ebben merőben más: az amerikai elemzők/tanácsadók körében végzett felmérés szerint a bikák, tehát az optimisták aránya sokéves rekordon van, és az ajánlott részvénysúly is rekordokat dönget - sok bikával nehezen emelkedik a piac.)

Egyébként végül meglett az eredménye a McDonalds 10 éven át töretlenül kiváló számainak: a bikapiacon meghússzorozta az értékét ebből a 10 éves bázisból/pangásból kitörve. Igazán okosan az cselekedett, aki kivárta a pangás végét, és a bikapiac elején, első abszolút rekordon vásárolt be.

#kép:mcd2010212.gif:b#

Hogy tíz év várakozás után sem jött el a okvetlen a kánaán azoknak, akik belevettek az eső régi vezetőkbe, arra fekete példa a Törhetetlen Ötvenek közül a Polaroid - de rá lehet nézni az Avon (AVP) vagy Xerox (XRX) 30 éves grafikonjára is. A Polaroid 90 százalékot zuhant a 73-74-es összeomlásban (többet, mint az átlag, ez mindig intő jel), majd később sem igazolta be a magas P/E-ben megtestesülő várakozásokat, és a bikapiac 1982-es indulására is mélyen az abszolút rekordja alatt maradt:

#kép:polar1010212.gif:b#

És lássuk a folytatást: ugyan 1982-től emelkedni kezdett, de meg se közelítette az 1973-as, 70 dollár fölötti csúcsát, 2000 végére pedig az 1974-es mélypontja alá esett. Ez majd 27 éves mélypont! Reálértékben katasztrófális veszteség a "vedd és ülj"-befektetőnek - főleg, ha az elszalasztott fantasztikus lehetőségeket is figyelembe vesszük.

#kép:polar2010212.gif:b#

Kis kanyar a jelenhez. Nyilván nem lehet egy az egyben ráhúzni a tech-boom nagy vezetőire a Törthetetlen Ötvenek analógiáját, és azt mondani, hogy a Cisco vagy a Sun pont úgy fog viselkedni, mint azok az esés utáni hosszú apátiában (most egyébként mindkét részvény új éves minimumot ütött, és ezzel máris alulteljesítik a piac egészét). Annyi bizonyos, hogy egy eufóriát követő összeomlás után a nagy kapitalizációjú, az intézmények által "túlbirtokolt" korábbi vezető részvényekre még akkor is nehéz sors várhat, ha a későbbi profitalakulásuk egyébként megfelel a magas elvárásoknak (ha nem, arról jobb nem is beszélni): erről szól a hamburgerrészvény 10 éves kanosszája. Egy nagy medvepiac a vezetők nagy részét leváltja, és az elhasznált nevek helyett új, még ismeretlen társaságok részvényei válhatnak majd húzópapírrá - ezek felkutatása a nagy történet."

"Látványos és zajos volt a technológia januári korrekciója, és az intézmények a bekövetkezett majd 30 százalékos Nasdaq-emelkedés, az összeségében lehangoló vállalati profitok ellenére nem adnak nagy tömegben. Megvolt az alja - zengi a tengerentúli médiakórus, de hogy hol az alja, az kevéssé érdekes. A tartós emelkedéshez minimum több hónapos, szilárd bázisokat kell építeni, efféle bázisokból pedig, ekkora zuhanás és példátlan volatilitás után érthetően, nagy a hiány. Az a szektor, ahol hosszabb bázisokat, és kitartó érdeklődést látni, a pénzügyi. Nézzük a Philadelphia bank-indexet: 2000 márciusában (a Nasdaq-eufória kifulladásával egyidőben, 10 hónappal az első kamatvágás előtt) kifenekelt, és most az abszolút rekorddal flörtöl, megpróbálva elhagyni a két és fél éves bázist:

#kép:bank010129.gif:b#

A pénzügyi-szektort (ban