tekintve az évi lassan 1000mrd HUF hazautalást
tekintve az évi lassan 1000mrd HUF hazautalást
Reális akkor az árfolyam, ha a piac kialakítja. Ez a mostani egy mesterségesen, minden erővel gyengített, minden, csak nem reális. Az igazság olyan 270-280 közt lenne.
baromság, a szocik tartották mesterségesen erősen a forintot az extrém magasan tartott kamatokkal, azért, hogy ha úgy érzi a nép, hogy olcsón nyaralhat és olcsón vásárolhatja a külföldi szarokat, akkor majd boldognak érzi magát.
Közben az államadósság a marha magas kamatok miatt az egekbe nőtt, a termelékenység szar volt és a multik nem jöttek ide a magas bérköltség miatt (és emiatt akit viszont alkalmaztak, attól meg még baromi magas járulékokat is terheltek).
Szóval ez a 300-320 környéke teljesen reális, de igazából a 350 sem lenne rossz. Aminek értéke van, az úgyis felmenne forintban is. Az Exportnak jó, a multik -akik adót fizetnek (nem TAO-t, de legalább bejelentik az alkalmazottaikat) ide jönnek, emiatt több a melós, lehet csökkenteni a járulékokat, megszűnik a munkanélküliség, és a turizmus számára is baromi fontos, hogy a külföldiek lassan ismét felfedezik Magyarországot. Végre már nem csak a fiatalként bebaszni idejáró britek és a tarisznyás nosztalgiázó németek jönnek ide, hanem azok is akik minőséget várnak el a pénzükért és el is költik. Ez további adóbevételt, további foglalkoztatottságot jelent, ami tovább csökkenti az államadósságot, emiatt tovább lehet csökkenteni az adókat, ami miatt még több munkahely teremtődik.
És nem mellesleg a turizmus miatt (Airbnb) a belvárosi lakások árai megtriplázódtak az elmúlt 7 évben...
Akkor minek is kell nekünk az erős HUF? Hogy úgy járjunk, mint a görögök?
Basszák meg az anyjukat, a válság előtt 250 volt az euró, s utána is visszament 300-ról 270-ig is. Most meg, h megy minden, 310.. Biztos sok haver exportál, mindenki másnak szopás, h ennyivel kevesebbet ér a pénzünk. A Soros helyében rámennék erre is, hátha be tudja erősíteni. :-)
Magyarország az elmúlt 50 év tapasztalatai alapján nem tud külső pénzügyi támogatás nélkül növekedést felmutatni. Ebben nem hozott változást sem a rendszerváltás, sem a fülkeforradalom. Érdemes végignézni, hogy mi zajlott a múltban:
– A Kádár-korszakról nem is érdemes bővebben értekezni, Mong Attila kiváló könyvet írt az ország eladósodásáról, és az ebből következő fellendülések, majd kényszerű nadrágszíjhúzások koráról (https://bookline.hu/product/home.action?_v=Mong_Attila_Kadar_hitele_A_ma…). Akit kicsit is érdekel a hazai gazdaság története, annak kötelező olvasmány. Röviden összefoglalva: állandóan kölcsönkéregettünk valakitől, amikor meg vissza kellett volna fizetni a hiteleket, akkor jött a megszorítás, életszínvonal-csökkenés.
Sajnos 1989 után ugyanez folyt pepitában: amikor tudtunk bevonni forrást, akkor volt növekedés, amikor nem, akkor nem. Ez arra utal, hogy belső alapjai nem voltak/nincsenek a növekedésnek.
– Kezdődött az egész a rendszerváltás utáni mélydepresszióval (1989-1995), amiről kevesen tudják, hogy méretében (GDP-visszaesés, fogyasztáscsökkenés, munkanélküliség) nagyságrendileg hasonló volt, mint a hírhedett 1929-33-as gazdasági válság.
– Ezt követte a Bokros-csomag, és az ország megmaradt vagyontárgyainak kiárusítása, amelynek során igen sok hazai cég került külföldi kézbe, 1995-1999 között az éves GDP közel 4%-a folyt be bevételként ezekből az ügyletekből. Ennek segítségével sikerült elkerülni az államcsődöt, és növekvő pályára állítani a hazai gazdaságot.
(Lásd a grafikonokat itt:http://www.politikaievkonyv.hu/online/mp20/1-16_meszaros.html)
– A növekedés azonban nem volt fenntartható, és 2001-2-től az állam eladósodása (a költségvetési deficit a legrosszabb pillanatokban megközelítette a 10%-ot!), majd 2004-5-től a devizahitelek tömeges felvétele segítségével sikerült csak fenntartani a növekedést. A devizahitelek beáramlásának az üteme is kb. a GDP 4%-át tette ki éves átlagban.
– Ezután, amikor elapadtak a hitelek, jött a 2008-9-es válság, amiből az EU-pénzek beáramlása emelt ki minket: nagyjából évente a GDP 4%-a folyik be évek óta átlagosan.
Jól láthatóan tehát, akkor ment jól itthon a szekér, ha valahonnan sikerült behozni egy csomó pótlólagos forrást. Érdekes módon mind a privatizációs bevételek, mind a hitelbeáramlás, mind az EU-pénzek nagy átlagban évente kb. a GDP 4%-át tették ki. Habár ezek hatásaikban teljesen máshogy hasznosulnak, mégis mindegyik gyakorlatilag a külső pénzügyi forrásokra való támaszkodást jelentette. Természetesen ezek közül a legkárosabb a hitelfelvétel volt, és a legelőnyösebb az EU-pénz, ami viszonzatlan átutalás, sosem kérik vissza, eredményei nagyrészt itt maradnak (persze kinél több, kinél kevesebb).
Sajnálatos módon tehát nem látszik új minta Magyarországon: amikor éppen van kívülről befolyó (ilyen vagy olyan) pénz, akkor van növekedés, ha nincs, akkor jellemzően jön a válság. Erről azért fontos beszélni, mert sajnálatos módon a minta évtizedek óta megvan, és mivel a hazai gazdaság szerkezetében nincsenek olyan változások, amelyek ebben gyökeres fordulatot hoznának, ezért nem várható, hogy a jövőben más lenne a lefutás, mint a múltban. Ezért is óriási kérdés, hogy mi jön az EU-pénzek lecsengése után? Honnan szerzünk újabb forrásokat? Kitől kapunk pénzt?
ez a tipikus zsiday féle logikai hiba, és az érveléssel még jól be is égeti magát. Ilyet itt a fórumon nyuszi szokott soxor elkövetni :)
Elöször szögezzük le h günter ottakinger arról beszélt h a németek a fő haszonévezők,
Szal nem csak az önerővel van a probléma, h azzal nem számolt hanem hogy a beruházásra felhasznált 100 ájróból a németek csak max 20 ájrót fizettek be a többi önerő + saját (afa egy része) befizetés + más eu országok (szintén netto befizetők) csengetik be. Továbbá a pályázati kényszer miatt a 100%-ban hazai finanszírozású tenderek jó részét is megnyerik a németek amit kötelező kiírni az eu tagság miatt és ugye nincs vám sem így akadálytalanul tiporhatják le a hazai ipart mezőgazdaságot stb alapesetben pl. Gyurci-bajnai alatt. Szal a 20 ájró beinvesztből visszakaphatnak 40-50 ájrót is simán. a német cégek és már nyerőben is vannak és Öttekingernek máris igaza van, de miért is állítana hülyeséget ?
Önerővel mi van? Tudtommal ritka a vissza nem térítendő 100%os eu támogatás...
Interjút adott Günter Öttinger német uniós biztos, amit a portfolio a szenzációhajhász „Óriási ütőkártyát kapott az Orbán-kormány az EU elleni támadásokhoz” címen hozott le.
Azt mondja a jóember, hogy:
„Annak a pénznek a nagy része, amelyet az EU Lengyelországnak ad, visszaáramlik Németországba. A lengyelek úgy költik el a pénzt, hogy megrendelésekkel látják el a német ipart, német gépeket és kamionokat vesznek.” Ez eddig akár még igaz is lehet.
„Így tehát a nettó befizető tagállamok, mint például Németország, érdekeltek a strukturális és kohéziós támogatásokban.” Ezen azért igencsak lehet vitatkozni.
„Gazdasági perspektívából nézve Németország nem nettó befizető, hanem nettó haszonélvező” Na ez viszont tiszta hülyeség.
Tegyük fel, hogy az összes támogatást, ami a KEU országokba áramlik, arra költünk, hogy abból német gépeket, járműveket, stb. vásároljunk. Gondoljuk végig mi történik: a németek beszednek 100 eurót adó formájában a lakosságuktól. Ezt a 100 eurót nekünk (vagy éppen a lengyeleknek) adják. Mi ebből a 100 euróból német gépeket veszünk, tehát visszaadjuk nekik a 100 eurót. Mi a történet eredménye? A németek ideadtak 100 eurót, amit aztán visszakaptak, tehát “nullában” vannak. Nálunk viszont ingyen itt maradt a sok gép, jármű, mittudomén. Tehát a történetnek ugyanaz a vége: kaptunk ingyen egy csomó mindent. Ennek a felfogásához sok ész nem kell. Ráadásul eleve lehetetlen elkölteni az összes pénzt úgy, hogy abban hazai (magyar/lengyel, egyéb) munkaerő ne vegyen részt, pl. ha infrastruktúrát építünk. Nem is beszélve a közvetlen támogatásokról, amelyek egy az egyben itt maradnak.
Szóval valójában a helyzet így néz ki:
A németek(európaiak) beszednek adóban 100 eurót, amit nekünk adnak. Ebből ellopunk 20-at, az megy offshore-ba. 20-at kiosztanak közvetlen támogatásként, abból vesz a lakosság magyar államkötvényt, ingatlant, befektetési alapot. 30-ért foglalkoztatunk magyar vállalkozókat, akiknek a nyeresége mondjuk 10, a munkabérek kitesznek 10-et, az adók 10-et, ami a magyar államhoz folyik be. És 30-ért veszünk német(európai) gépeket, amiből 10 adóként visszafolyik a német költségvetésbe, 10 megy a vállalkozó profitjába, 10 meg munkabérként kifizetésre kerül Németországban. Tehát a német költségvetés elkölt 100-at, visszakap 10-et, és 20-ból támogatják a saját iparukat, nettóban legjobb esetben is 70 mínuszban vannak. Magyarországon lesz egy csomó új gép, amivel később termelni fogunk, nőnek az állami adók, nőnek a bérek, a vállalkozói profitok, és még a alkotmányos költségekre is jut egy csomó.
Szóval a sztorinak a vége az, hogy pont ott tartunk mint eddig: A Marshall-segély óta ilyen pénzosztás nem volt Európában, Magyarország történelmében meg ekkora külső, viszonzatlan tőkebeáramlásra még soha nem került sor, és az EU-s pénzek tartják életben lassan 10 éve a gazdaságot, azok nélkül mind a gazdasági növekedés, mind a megtakarítások, mind az államadósság teljesen más pályán lenne. Ez tehát nem egy óriási ütőkártya, hanem egy marhaság.
nagyjából igen. Addig sem adózik, de utána már nem is kell...:-)
De nem tudom, hogy pl. TBSZ-t nyithat-e külföldi, vagy pl. TBSZ-nél sztem csak a tőzsdei ügyletek osztaléka nem adózik, de ez csak egy halvány gondolatka...
ráadásul az osztalékadó 5 év után nem adózik a tbsz számlán. jól mondom?
én is erre gondoltam, hogy ezzel Magyarország már majdnem offshore adórátákat alkalmaz és nincs offshore-nak nyilvánítva.
Elég ha csak abba gondolunk bele, hogy az USA-ban több, mint 3-4-szer ennyit kellene fizetnie egy cégnek , ha a nyereségét abban az országban tartja. Míg, ha a magyar tőzsdére jön egy nagyobb cég egy regionális központtal, akkor bizony szép osztalékot vehetnek fel a tulajok...
9%-nak az is nagy előnye lehet, hogy nagy csábítás nagy cégeknek arra, hogy EU-n belül Mo-ra szervezzék az adózásukat. Lásd GE 2015-ben ha jól emlékszem növekedési adóhitel miatt. Ha ez sok cégnél bekövetkezik akkor elég jó. Vagy ha csak néhány nagynál akár csak 1-2 -nél az is igen jó. Még a végén több bevétel lesz belőle mint a kiesés benne van a kalapban. Ravasz húzás .
Bérnél pedig munkáltatói szempontból vedd figyelembe magát a béremelést is, nemcsak a terheit. Maga a béremelés is egy teher. Oké sok cégnél papíron csak mert teljesen más a valós bérfizetése mint ami papíron megjelenik , főleg a kkv szektorban.
persze, ha ez így ha az úgy történik, ha meg még a pénz is idejön és bőség, ha ez mind teljesül, akkor itt nagyon jó lesz.
kb ez a helyzet Magyarországgal kapcsolatban, amen...
Zsidaynak kurvára nincs igaza h a 9 %-t semmibe nézi a munkára rakódó terhek csökkentéséhez képest. Ha a kormány által meghirdetett és támogatott cél, az önvezető autó/jármú és robotizált gyárak teret nyernek Mo-n illetve azokat ide hozzák, (gyártást/fejlesztést) akkor vajon mekkora bérterhek rakódnek a gyártásra, működtetésre ? , majdnem semmi. Tehát nagyon is konzisztens a döntés a megcélzott iránnyal. És sztem egy zseniális döntés, már ha a környezet támogatóvá válna ehhez (pl. elzavarnák a rogi féléket a picsába) A baj csak az h léphettek volna a bérterhek területén is, Mondjuk azt amit javasoltam h a béremelésekre (pl a béremelést lehetne adni speciális kafetériaként és másképp adózna és nem lenne felső korlátja) már nem ugyanazok a %-os terhek kerülnének hanem a csökkentett pl. a lengyel %. A költségvetés bevétele semmit nem csökkenne és a béremlés terhe is jelentősen csökkenne nem ezzel a nevetséges 4%-kal. És így veszteség nélkül szépen kinőnénk a magas munkaerő terheket
azért, hogy sikerült focis hasonlatot összehozni, hmmm nyammm
"Egyre többen vagyunk a pályán: intézményi befektetők, bankok és befektetési szolgáltatók, potenciális kibocsátók, számos szakmai és érdekképviseleti szerv dolgozik keményen a Budapesti Értéktőzsdével (BÉT), az MNB-vel és a kormányzattal karöltve azon, hogy a hazai tőzsde betöltse végre valódi szerepét. Nincsenek ellenérdekeltek - ha tőkepiac fejlődik mindenki jól jár. Zsiday Viktor "csalódása" tehát korai és túlzott türelmetlenségre utal, a pálya széléről való fölösleges bekiabálásnak tűnik.
Az IFRS használata tőzsdei cégekre az Európai Unió szinte minden országának szabályozásában megjelent, így ez a nemzetközi legjobb gyakorlat bevezetését jelenti a hazai tőzsdei kibocsátók életébe, ezért európai viszonylatban ez versenyhátrányt nem okoz. Azon állítás, miszerint a "Quaestor/Budacash botrányok után olyan szinten lett megszigorítva a könyvvizsgálat" pedig kifejezetten félrevezető, hiszen a könyvvizsgálat során követendő hivatalos sztenderdek nem változtak. A könyvvizsgálók kibocsátói minősítését befektetővédelmi szempontok indokolják, mivel a nyilvánosan kereskedett cégek esetén kiemelt fontosságú, hogy csak a megfelelő szakmai kompetenciákkal rendelkező, és az ezt igazoló minősítéssel rendelkező könyvvizsgálók járjanak el.
A cikk szerzője szerint (állami) támogatások szükségesek ahhoz, hogy a kibocsátói és befektetői oldalon elindulhasson az aktivitás. Valóban, a BÉT öt éves, 2020-ig tartó stratégiájában is szerepet kap, hogy a piacfejlődés újraindításához minél több és erősebb támogató intézkedést hozzon a kormányzat. Ebben a kibocsátói oldalon már történtek lépések: többek között a megbízható adózói státusz könnyebben szerezhető meg és az ÁFA-visszatérítés is gyorsabban valósul meg tőzsdei kibocsátók esetében. A SZIT törvény módosításával belátható időn belül új, az ingatlan szektorban aktív kibocsátók jelenhetnek meg a tőzsdén.
A befektetői (keresleti) oldal erősítésére a napokban került bejelentésre egy 20 milliárd forint tőkéjű, EU-s forrásból megvalósuló ún. Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap létrehozása, amely a hazai feltörekvő vállalkozások tőzsdére lépését támogatja. Változatlan formában működnek a TBSZ- és NYESZ konstrukciók, amelyek már évek óta európai szinten is kiemelkedően erős ösztönzőt jelentenek a hazai befektetők számára és amelyet a tőzsdei cégek magánszemély tulajdonosai aktívan használnak.
A BÉT még számos olyan - szabályozási és támogatási jellegű - intézkedés kapcsán működik szorosan együtt az állami döntéshozókkal, amelyekről a komplexitásuk miatt még nem születhetett döntés az elmúlt egy év során. Bár a BÉT is szeretne mihamarabb pozitív fejleményeket látni, a türelem ez esetben átgondoltabb és kidolgozottabb változásokhoz vezethet, ami a szabályozóknak, a piac működtetőjének, és hisszük, hogy a piaci szereplőknek is elemi érdeke.
Mindemellett úgy gondoljuk, hogy a budapesti tőzsde kibocsátónak és befektetőnek egyaránt vonzó lehetőség. Hosszú szünet után éppen a múlt héten indult meg a kereskedés két sikeres részvénykibocsátás után, túl vagyunk több új kötvénykibocsátó megjelenésén, a hazai részvényindex új történelmi csúcsértéke és az elmúlt évek tőzsdei hozamai alapján pedig nem szükséges túlmagyarázni, hogy a magyar tőzsdén lehet keresni - akár támogatások nélkül is.
A lelátóról egyre többen csatlakoznak hozzánk, és hamarosan elegen leszünk a pályán ahhoz, hogy megnyerjük a mérkőzést."
Zsiday odacsapott az asztalra :)
Megint körbejár a sajtóban az az elképesztően populista, demagóg marhaság, amiről már én is írtam, miszerint ha mindent jól összeadunk, akkor az EU-tagság Magyarország számára nem is járt előnyökkel.
http://www.portfolio.hu/unios_forrasok/gazdasagfejlesztes/lazarek_szerin...
Merthogy ugye, így elesünk a vámbevételektől, meg mennyi profitot visznek innen haza a külföldiek, és hasonló sületlenségek. A legdurvább, hogy ezt olyan politikusok állítják, akik egy olyan időszakban irányíthatják az országot, amikor csak és kizárólag az EU-s pénzeknek köszönhetően van érzékelhető növekedés, és anélkül évek óta nullaközeli haldoklásban lenne a gazdaság (az elmúlt 6 évben beérkezett Magyarországra a GDP 25-30%-át kitevő támogatás, és ebből sikerült kihozni valami 10% összesített növekedést, inkább ezzel kéne foglalkozni a gazdaságpolitikusoknak, és azt a kérdést feltenni, hogy miképpen lehet hogy nem 30-40-50% volt ez idő alatt a növekedés, aminek ilyen támogatás mellett lennie kellett volna??!).
És valóban milyen jó is Macedóniának meg Moldovának vagy Kirgizisztánnak, akik nem EU-tagok, és így maguk szedhetik a vámbevételeket. És nem viszi onnan ki egy gonosz multi sem a profitot - hiszen nincsenek is nagyon jelen, mert nem mernek bemenni, így a szorgos hazai vállalkozók adhatnak munkát a dolgozóknak. És az a csodálatos jogrend, amely ezekben az országokban uralkodik! Moldovában nemrégen a komplett bankrendszert fosztotta ki és nyúlta le az ottani elit elnököstül, főügyészestül, parlamenti képviselőstül. Habár láthatóan erre itthon is lenne igény, az EU-tagság ezt egyelőre nem engedi meg - talán.
De amit a legegyszerűbb lenne felfogni az az, hogy az EU első szintjén egy SZABADKERESKEDELMI ÖVEZET. Így kezdődött, és azért állt össze az európai szén és acélunió, mert minden tag számára előnyös volt. Nem azért lépett be Franciaország vagy Belgium, hogy pénzt kapjon a másik tagtól, hanem mert mindkettőjük érdekét ez szolgálta. Azért lesznek az országok bármiféle plusz juttatás és támogatás nélkül szabadkereskedelmi övezetek tagjai, mert az előnyös számukra (és az EU ennél jóval többet nyújt!). Ezért lépett be Mexikó a NAFTA-ba, ami azóta is számottevő előnyöket biztosított számára, anélkül, hogy követelné, hogy az amerikaiak fizessenek ezért nekik. A szabadkereskedelem jó, a szabad tőke és munkaerőáramlás jó - erre várt egy generáció. Hihetetlen, hogy ezt azoknak a politikusoknak kell magyarázni, akik maguk is a szocializmusban nőttek fel, a 70-es, 80-as években. Vagy amnéziásak lettek, vagy nem ismerik a közgazdasági alapösszefüggéseket, mindkettő elég nagy baj.
Megismétlem, amit korábban írtam: Magyarországnak akkor is érdekében lenne az EU tagjának lennie, ha egy fillér támogatást nem kapnánk, sőt még akkor is ha fizetni kellene érte. Az ezzel járó szabad kereskedelem, tőke és munkaerőpiaci mozgás sokkal több hasznot hoz, mint ami kárt okoz, ez évszázadok óta ismert közgazdasági tény. Szégyellje magát minden politikus, aki rövidtávú érdekeitől vezérelve ez ellen buzdít, tényeket ferdít, hamisít.
http://zsiday.hu/blog/indulatos-r%C3%B6pirat-az-eu-tags%C3%A1gr%C3%B3l
