szóval hihetetlen, hogy hivatkoznak egy hírre ami meg se jelent, vagy legalábbis a hétköznapi speki nem tud róla.
szóval hihetetlen, hogy hivatkoznak egy hírre ami meg se jelent, vagy legalábbis a hétköznapi speki nem tud róla.
Mert én csak azon vagyok felháborodva, hogy azt mondják "a hír után indult a vágta". Ok, de hol volt ez a "hír"???? Mert én angolul se láttam sehol
http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=406957&place=
hát igen, általánoságban tényleg igaz, hogy anglul hamarabb jön a hír. És a magyar oldalak arra se veszik a fáradtságot, hogy kidobják angolul, amíg aktuális kolléga lefordítja és publikálja.
Herceg ez egy jó tipp!
Bár itt legaláb van külföldi RSS, de job oldalt nem jelenik meg. Ejnye- bejnye.
Speciál én nem pont erre a hírre gondoltam! Úgy, Általánosságban!
na most adott hírrel az a gond, hogy angolul se volt elérhető. Vagy ha igen, akkor nem tudom hol. 4 évet töltöttem anyanyelvi angol környezetben, úgyhogy számomra nem gond az ilyen, de sehol nem olvastam ,hogy a szurgutnak van még cash a zsebben és lehet, hogy a molra költené ezért érdemes venni. Pedig sokan vették. Valszeg tudták ezt a hírt. mi meg nem. Belsős kereskedés. Erről szólt volna minden ezelőtti hsz és háborgás.
Hulladéktorony Budapest közepén!
Meddig lesz meg, melyik éjszaka lopják el, vagy nappal?
Az tényleg nevetséges, hogy a külföldi hírekhez, történésekhez, hamarabb lehet hozzájutni, mint a hazaihoz!
Lásd makrók /forexfactory/, GYJ-k eredménye, és még sok más is, csak Angol kell hozzá!
nem az a lényeg, hogy te hiszel-e benne. (Én se). hanem az, hogy a "többség" hisz-e benne. Nekünk pedig spekiként a többség látásmódját kell felismernünk. De ehhez az is kéne, hogy időben jussunk hozzá a hírhez.
Akkor hajrá, vegyék, de szorgalmasan, bár én nem hiszek benne.
Felvásárlás híre felfele hajt, főleg, ha van esélye, hogy tőzsdén akarják megszerezni a pakkot. A baj, hogy ezt a hírt mi nem kaptuk meg, csak most utólag, hogy a hírre kezdték el venni a molt. Na de milyen hírre? Nálunk nem volt hír! Max a vipeknél.
Én arra tippelek, hogy arra várnak hogy a szurgut piacról vásároljon további részvényeket. Lehet ezért mérséklődött a EURHUF árfolyama? De az is lehet hogy tökhülye vagyok :D
Sziasztok.
Ne, látom az összefüggést, miért indult ettől a mol?
Herceg fel kell kötnöd a gatyót, de ha ilyen tipusú híreket hamarabb szolgáltatsz, mint a nemlétező magyar szaksajtó, akkor az én támogatásomra számíthatsz.
hogy az a jó k.... a többit képzeljétek oda. Ez a hír hol volt hír? mert hozzánk egyik "szaksajtón" keresztül se jutott el. Ez is VIP hír volt? Vagy már megint valami bulvár kamut vetett be a Napi?
http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=406957&place=
Ettől szárnyalt a Mol? - hatalmas pénzhegyen ül a Szurgut
Mintegy egymilliárd dollárt bukott, de még mindig hatalmas mennyiségű készpénzállománnyal rendelkezi a Szurgutnyeftyegaz. A hír után indult a Mol-vágta.
Fotó: Napi Gazdaság (képünk illusztráció)
Az első negyedévben mintegy egymilliárd dollárnak megfelelő összeget vesztett a rubel értékvesztésén az orosz Szurgutnyeftyegaz. Az olajipari társaság, mely nemrég megvásárolta az orsztrák OMV-tól annak 21,3 százalékos Mol részvénypakettjét, március végén mintegy 18,83 milliárd dollárnyi készpénzzel rendelkezett a december végi 19,87 milliárd dollár után - mondták el a VTB Capital és a Dialog Trojka elemzői a Reuters szerint. Rubelben ugyanekkor ez növekedést jelent, 642,6 milliárd az év végi 585,6 milliárdhoz képest.
A társaság első negyedéves, orosz számviteli standardok szerinti jelentése szerint bevételei 44 százalékkal estek vissza a tavalyi első negyedévhez képest és 97,98 milliárd rubelt tettek ki. A Szurgut, amely számos szektortársától eltérőan hatalmas készpénzállománnyal vágott neki a válságnak, az első három hónapban triplázta profitját a tavalyi utolsó negyedévhez képest, s 68,79 milliárd rubel nyereséget termelt.
A Szurgut árfolyama 2,4 százalékkal került lejjebb a pénteki kereskedésben, a Mol papírok viszont hatalmas vágtába kezdtek a BÉT-en, 9,3 százalékkak emelkedtek a kereskedés második felében. Hogy a hírnek volt e köze a Mol nap végi elképesztő drágulásához, nem tudni. Az mindenestre tény, hogy annak publikálását követő néhány perccel törte át a papír addigi 11 900 forint körüli ellenállását, s meg sem állt a kereskedés végén elért 12 900 forintig.
Az igazság órája: jön a banki stressz-teszt eredménye
2009. május 05. 10:46
A szakemberek szerint az eredményekből nem kell messzemenő következtetéseket levonni
Oldal nyomtatásaSzövegméret növeléseSzövegméret csökkentéseOldal továbbküldése
Rövidesen nyilvánosságra hozzák Amerikában a bankok tőkehelyzetét felmérő stressz teszt eredményeit. Nouriel Roubini és professzortársa, Matthew Richardson úgy látja, az eredmények távolról sem fogják a pénzügyi válság végét jelezni, sőt, becsléseik szerint a bankoknak újabb tetemes eszközoldali veszteségeket kell majd elszenvedniük.
A szakemberek úgy vélik, a stressz teszt nem a tényekből indul ki, s az elhamarkodott következtetések, tőkejuttatások és garanciák nyújtása helyett állami kezelésbe kellene venni a tartós fizetésképtelenség határán lévő bankokat, köztük a Citigroupot és a Bank of Americát.
Erről törvényt is kellene hozni, a hatáskör hiányával való takarózás ugyanis nem elfogadható a jövőben - írja a Wall Street Journal.
Bajban vannak a bankok
Az eddigi információk szerint, a stressz teszt alapján a Citigroup és a Bank of America mellett néhány regionális bank kényszerülhet pótlólagos tőkebevonásra, az általános üzenet azonban az lesz, hogy a szektor eléggé jó állapotban van - vélik.
A Wall Street Journalban közölt írásában Roubini és Richardson azt írja, ez jó hír lenne, egy a bökkenő vele, az, hogy nem hihető. Felhívják a figyelmet az IMF pénzügyi stabilitási jelentésére, melyben a valutaalap elég zord számokat tett közzé a bankrendszer veszteségeivel kapcsolatban: 2,700 milliárd dollárra becsülték ezt az amerikai pénzügyi intézmények esetében.
Roubiniék számításai szerint ez még magasabb, mintegy 3,600 milliárd dollár lehet, számolva azzal, hogy a pénzügyi rendszer gyakorlatilag az inszolvencia határán áll. Ez a szám köszönőviszonyban sincs a hatóságok becslésével - figyelmeztetnek.
A remények szerint a stressz teszt már a pénzügyi rendszer megtisztításának kezdete. Ha azonban a valós adatokból indultak volna ki a teszt során, rosszabb eredmények jöttek volna ki, mint amit akár a stressz teszt legkedvezőtlenebb eredményei jelentenek.
Például az első negyedéves amerikai munkanélküliségi adat 8.1 százalék volt, miközben a hatóságok “legrosszabb forgatókönyve" 7.9 százalékkal számolt. Roubiniék szerint idén 10.3 százalékra emelkedik a munkanélküliségi ráta - ez a stressz tesztben a legrosszabb lehetséges szcenárióban szerepel, de csak 2010-re nézve.
A stressz tesztek következtetései ezért - nem véletlenül - túl optimisták a bankok “egészségi állapotával" kapcsolatban, bár az értékelés folyamata a következetes vizsgálati módszerek miatt precízebbnek nevezhető - fogalmaznak. Roubini és Richardson félelme azonban, hogy a stressz teszt eredményeként visszatér Amerika a bankmentés “purgatóriumába".
Állami kezelésbe a bankokat
Roubini és Richardson szerint olyan törvény kell, amely felhatalmazza a kormányt, hogy komplex pénzügyi intézményeket is saját hatáskörében, az angolszász országokban használt “receivership" (vagyis egy átfogó “vagyongondnokság") intézményének keretében hozzon rendbe.
Ennek a költségei természetesen önmagukban is nagyon magasak lennének, ezért a bankok kötelezettségeit a csődvédelem igénybevétele nélkül kellene átstrukturálni. Ez a válság előtt lehetetlennek tűnt, 2008-ban azonban már szép számmal akadtak esetek, amelyek során az adósságot elsőbbségi vagy törzsrészvénnyé alakították át.
A legjobb megoldás az lenne, ha a kormány egy “inszolvencia törvény" meglebegtetésével késztetné együttműködésre a pénzintézeteket. Roubini és Richardson szerint egy ilyen megoldás a játékelméletben “gyáva nyúlként" ismert felállás alapján arra ösztönözné a bankokat, hogy belássák: ennek 1000 milliárd dollárra rúgó költsége is alacsonyabb, mint egy elhúzódó “bankmentés", amelynek költségeit egy az egyben az adófizetőknek kell állniuk.
A jogszabály értelmében szerencsejáték-üzletnek minősülnek a kaszinókban, játékgépeken, fogadóirodákban és elektronikus (virtuális) kaszinókban nyereségszerzés céljából folytatott szerencsejátékok.
Ugyanakkor nem számítanak szerencsejátéknak a lottók, az alkotói versenyek, a biliárd, a teke és egyéb nyeremény nélkül folytatott játékok, valamint az emelőkaros, játékszer- vagy édességnyereményes játékgépek és ingyenes árusorsolások...
Hát igen, a lottó az nem szerencsejáték...Mondjuk ilyen erővel a tőzsdét is betilthatják, csak értelmezés kérdése, hogy a brókeriroda=-e a fogadóirodával, illetve a tőzsde a virtuális casinoval??
Mondjuk akkor nem ülhetek le kártyázni a cimbikkel? Esetelg egy egyesület tagjaként? Esetleg egy egyesület tagjaként a befizetett tagdíj ellenében valamiféle tagdíjvisszanyerési lehetőség??
Betiltották a szerencsejátékokat Ukrajnában
http://hvg.hu/gazdasag/20090515_ukrajna_szerencsejatak_betiltott.aspx
Tőzsde ki fog lőni:))
Kíváncsi lennék hogy ki lesz a vásárló aki pénzt költ:
http://index.hu/gazdasag/blog/2009/05/14/oszre_vege_az_amerikai_recesszionak/
