Hozzászólás

jó cikk: kérdés, hogy melyik lehet a másik cég, amit fel akarnak vásárolni?

"egy időben kezdtek el pletykálni arról is, hogy Mészáros Lőrinc közelében köthet ki egy a T-Systemsnél jóval kisebb, de szintén közbeszerzés-orientált cég is"

tigra https://www.tigra.hu/referencia-partnerek/?

vagy delta https://www.delta.hu/partnerek van canon kapcsolat

habár ez csak spekuláció, ezer egy ilyen kis cég van, ahogy nézem a googleba... :)

https://g7.hu/vallalat/20190710/a-legmagasabb-szinten-donthettek-meszaros-lorincek-40-milliardos-uzleterol/

A Bisnode adatai szerint a T-Systems 2016 eleje óta összesen közel 400 milliárd forintnyi állami megrendeléshez jutott.

Igaz, ennek nagy részét konzorciumi tagként kapták, azaz nem kizárólag hozzájuk folyt be a pénz, de az egyedül elnyert tenderek összértéke is megközelítette a 60 milliárdot. Azaz összesen egész biztosan 100 milliárdos nagyságrendben jutottak állami megbízásokhoz.

Ezekről állították ugye azt, hogy nem keresnek jól rajta, amit a T-Systems nyereségrátája megerősít ugyan, érdemes azonban megjegyezni, hogy egy ekkora cégcsoportnál azért lehet játszani a belső elszámoló árakkal. Az azonban egész biztos, hogy a közbeszerzések nyereségrátáján egy a kormányzathoz közelebb álló cég biztosan jelentősen tud javítani. Az építőiparban erre elég sok példát láthattunk: ott az állami megbízásokon dolgozó – elég gyakran Mészáros Lőrinc üzleti köréhez köthető cégek – ágazati összevetésben is döbbenetesen magas nyereséghányaddal dolgoznak.

Ha pedig a 4iG a legfőbb bevételi forrást jelentő államot jobban meg tudja fejni, mint a Magyar Telekom, akkor az azt jelenti, hogy számukra többet ér a T-Systems, mint az MT-nek. Azaz könnyen lehet találni egy olyan árat, ami a Magyar Telekom eredménykilátásai alapján kifejezetten magas, a 4iG várható profitját figyelembe véve viszont nem különösebben. Így a tranzakcióval végső soron a vevő és az eladó is jól jár, legfeljebb az adófizetők veszítenek.

Elapadtak a közbeszerzések

A közbeszerzések azonban nem csak itt érinthették az ügyleteket: egy olyan tranzakciónál, amely a kormányzat számára fontos, előzetesen is lehet nyomást gyakorolni az eladóra. Mindenesetre elég érdekes, hogy a 2016 óta a közbeszerzéseken rendre jól teljesítő T-Systems az elmúlt hónapokban mintha megtorpant volna.

A társaság a december és május közötti fél évben mindössze 4 milliárd forintnyi állami megbízást kapott, miközben egy évvel korábban ugyanez több mint 90 milliárd volt. Persze ebben szép számmal és nagy összeggel szerepeltek konzorciumi megbízások is, de az önállóan elnyert tenderek összege is nagyjából hatszorosa volt tavaly az ideinek.

Ráadásul az elmúlt hat hónapból kettő is volt, amikor egyetlen szerződést sem kötött a cég az állammal, ami korábban nagyon nem volt jellemző: 2016 eleje és 2018 novembere között például csak egyszer fordult elő. Persze elképzelhető, hogy egyszerűen így futottak ki a közbeszerzések, ennek azonban ellentmond, hogy már márciusban hallottunk olyan történetet, miszerint egy államközeli szereplő a tervezett felvásárlás miatt nem szerződött a T-Systemsszel. Mindeközben a 4iG-hez ömlöttek az állami megbízások, a jövőben pedig – a T-Systemsnek köszönhetően – ez még inkább így lehet.

A Magyar Telekom azonban nem csak a fentiek miatt járhat jól az IT-részleg eladásával. Ha tényleg voltak magasabb szinten is egyeztetések a tranzakció előtt, akkor más ügyleteken is busásan megtérülhet az eladás. Az ilyen spekulációk nem lennének előzmény nélküliek, akkor is felmerültek hasonlóak, amikor legutóbb Fidesz-közeli körökkel üzletelt az MT. Az Origo eladását többen összekötötték a korábban a kormányzat és a távközlési cég között megkötött stratégiai megállapodással, és a Magyar Telekom számára kedvezően végződő frekvenciatenderrel is.

Vannak még célpontok

Az ügylet egyébként azért is érdekes, mert a vevő sokkal kisebb, mint a megvásárolt társaság. A 4iG tavaly mindössze 14,5 milliárdos árbevételt ért el, miközben a T-Systems szinte pontosan 100 milliárddal többet. A T-Systemsnél 1600-an dolgoznak, míg a 4ig-nél alig több mint 400-an, de tavaly még ennél is nagyságrendekkel kevesebben voltak. Az eszközök értékében is nagyságrendi eltérés van.

Ennek megfelelően elég érdekes kérdés, hogy honnan fogja előkeríteni azt a 40-45 milliárd forintot a 4iG, ami szakértők szerint a T-Systems megvásárlásához kell. Az ügylet fedezetére rákérdeztünk a cégnél, ahol azt válaszolták, hogy

„a társaság a saját forrásaink felhasználása mellett, többféle finanszírozási konstrukció kialakításán is dolgozik, amelybe a hitel, kötvénykibocsátás, illetve intézményi befektetők bevonása is elképzelhető”.

Azaz úgy tűnik, hogy teljesen konkrét elképzelés még nincs, ami elég sokat elárul a társaság piaci helyzetéről. Viszonylag kevés olyan cég van ugyanis, amely pontos finanszírozási konstrukció nélkül meg tud egyezni egy közel tízszer nagyobb konkurens felvásárlásáról.

Ráadásul korántsem biztos, hogy belátható időtávon ez volt az utolsó nagy felvásárlása a 4iG-nek. A cégnél lapunk kérdésre azt válaszolták, hogy

a társaság itthon és a régióban is lát lehetőséget további akvizíciók végrehajtására.

A piacon például nagyjából a mostani tranzakcióval kapcsolatos híresztelések felerősödésével egy időben kezdtek el pletykálni arról is, hogy Mészáros Lőrinc közelében köthet ki egy a T-Systemsnél jóval kisebb, de szintén közbeszerzés-orientált cég is.