de akkor Marson nagyon is lesz rä szükség?
de akkor Marson nagyon is lesz rä szükség?
pár perc rakéta lassította, és kész is, az utolsó harmadban már csak manövereztek siklópályán hogy jó helyre essenek
Mivel alig van gravitáció, ezért nem gond sem a leszállás, sem a felszállás, nem igényel sok üzemanyagot vagy nagy rakétateljesítményt. Olyan, mintha az ürben gyorsulnál vagy fékeznél, alig hat rád bármi, könnyen megy.
Elméletileg (szvsz) lehetne finomkodni, hogy csak kicsit lassítanak, annyit hogy az orbitális sebesség alá csússzanak, és szép lassan több nap alatt levonzza öket a hold, de éhenhalnak annyi idö lenne, meg a visszaút is ki van számolva, nem lehet tökölni:)
A kis gravitáció meg légkör hiánya miatt nincs ilyesmire szükség.
ha valamit meg szeretnénk értetni, elöször egyszerüsíteni kell, nem bonyolítani
Maga a feladat nyilván sokkal összetettebb, többlépcsös, különféle okok miatt , de a lényege tényleg ennyi.
Nagyon fontos szempont volt, hogy úgy válasszák meg a pályát, hogy ha valami baj van, és müködésképtelen az ürhajó, akkor holdraszállás nélkül, magára hagyva is (hajtómü nélkül) az ürhajó megkerüli lassan magától a holdat egyszer és visszatér a földre, pont mint egy kö.
A hajtómü meg leszállóegység ahhoz kellett, hogy a kö ottmaradjon a hold körül és csak akkor "essen vissza" amikor szeretnék.
azt még mindig nem értem, hogy maga a leszálló egység hogy lassult le 12 p alatt 6000 kmh-ról szinte nullára? Ott mär nem volt jäték a gravitációval?
semmi köze a súrlódáshoz a lent olvasottak szerint, csak a gravitációs terekhez
Így mär nekem is világos a lassítás, gyorsítás mibenléte, én ezzel sose foglalkoztam, kösz nyuszi!
Nagyon érdekes terület ez, és nagyon távoli a tözsdétöl :)
az ürutazás ettöl szép , okos emberek kiszámolnak pályákat, hogy tulajdonképpen milyen irányba, melyik órában, milyen sebességgel kell kilöni valamit (elhajítani a követ), és onnantól pofonegyszerü
Utólag. :)
A Voyager 1-et kilötték egy irányba egy adott (a naprendszer szökési sebességénél jóval kisebb sebességgel), ráadásul folyamatosan lassul (a Nap vonzása miatt)
Aztán majdnem telibetalálta a Jupitert, az perdített rajta egy bazi nagyot (és gyorsította), pont úgy hogy utána majdnem telibetalálta a Szaturnuszt, ami perdített rajta megint egy bazi nagyot, és gyorsította,
Hogy végül kirepüljön a naprendszerböl.
Pedig csak a kiindulást tudta befolyásolni az ember, a kö elhajítását.
(Jó, van rajta egy mini hajtómü kozmetikázni a pályát)
Az oldalon a legelsö videó (2:10)
A voyager-1 útja a naprendszerben, avagy az elhajított kö
Ami külön szép a videón , hogy látszik a 16 nappal korábban elhajított Voyager-2 is, ami korábban indul, de késöbb érkezik a Szaturnuszhoz kicsivel, hogy az teljesen másfelé perdítse (pont ahogy szerették volna)
Tulajdonképpen az ürutazás arról szól, hogy néhány geek elhajított kavicsokkal biliárdozik :)
Természetesen minimálisan lassul, de surlódás híján alíg.
Viszont gondolom meghajtás is volt, bár az elmondottak alapján lehet, hogy csak a finomabb pályamódoításokra.
Közben azért a Hold is kering, ergo el kell találni, hogy épp hol lesz, amikor a raketa ott lesz:-)
Kétségtelen, hogy lehet mellégofogok a feladat összetettségénék megbecsülésében, de az Nyuszi által elmondottak alapján ez pofonegszerűnek hagzik.
Érdekes módon a Mars utazást nem tudom már ilyen módon elképzelni. (folyamatos hátsómeghajtás nélkül:-)
Apollo Lunar Descent and Ascent Trajectories
http://www.hq.nasa.gov › nasa58040
Pdf-ben a részletes repülési és müszaki terv, a Hold körüli pályáról történö le és leszálláshoz.
12 perc a leszállás, 1668 m/s sebességröl (majdnem 6,000 km/h)
Az mennyi? -2,3 m/s2 átlagos gyorsulás? Kényelmes.
mit csinál a feldobott kö?
Nagy sebességgel megindul, lassul, egy pillanatra megáll, majd visszafele gyorsul és leesik. Mindezt egy parabolikus ív mentén teszi.
Most képzeld el, hogy ahol pont megáll, a csúcson, alatta 2 cm-rel ott a Hold.
Pont ez a holdraszállás.
Kilötted az ürhajót, lassul (rakéta, egyebek nélkül, "magától"), a hold körül van a parabola csúcsa, lassan megkerüli a holdat, itt már szinte megáll (az ürhajósok kipattannak, visszaugranak), majd gyorsulva jön vissza a föld felé.
Csak az elhajítást kell ügyesen megoldanod és szinte olyan az egész, mint egy feldobott kö. Nem kell semmi komoly fékezés, megvan "magától", azaz a gravitációtól, csak apró manöverezések kellenek.
Azért, mert sosem hagytad el a Föld vonzását, a Hold is része a Földrendszernek. Csak egy nagyon messzire dobott kö, de még a föld gravitációján belül...
szoval szerinted nem lassul automatikusan az ürben a Földtöl távolodó, szökési sebeséggel indított tárgy?
Jó, hát a feldobott kő mindenképpen vissza fog esni (hacsak nem a 2. kozmikus sebességgel dobod, vagy az 1. esetén keringési páylára áll), viszont a raketa túl nagy sebesség esetén egyszerűen elszáguld a semmibe.
A sebesség egy biz intervalluma jó lehet, gondolom ehhez fékező raketakat is hasznaltak.
nagy kár , hogy nem olvastad nyuszi írását dax topikban,mert nagyon ertrketoen és részletesen leírta a kérdésedre vagyis a lassitasra a választ. Én is csak most olvastam .
Az egészet nem fogom beidezni, csak a szokesi sebessegrol írtat:
"...Ez nem azt jelenti, hogy mindig ez lesz a sebességed, ez a felszíni sebességed, ami utána folyamatosan csökken hiszen az a gravitáció hat rá, amit le akarsz gyözni. (Pont mint egy feldobott kö)..."
azt, hogy légkör nélkül 1-2000 kmh-ról hogy fekeztek le percek alatt, még pontatlanul se írtad le te sem?
fizikus fórumon már tetted fel a kérdést?
elég részletesen kitárgyaltuk laikusoknak itt a fékezés részleteit, van aki nyitott rá, van aki nem
szóval az a gond, hogy nem találsz egy több evtizedes fekezesi manoverrol részleteket? Ezt szerintem egy itteni forumos se fogja érdemben és részletesen megválaszolni neked,mert egyikunknek sem szakmája. Talán spade tud erre is valami okosat mondani.
én nem vagyok fizikus, nincs időm nasa és csillagászati cikkeket kutatni, ezt találtam érdekesnek abból, amit gyorsan feldobott a google.
Meggyőzni végülis nem akarlak, felőlem mindenki hihet, amiben akar. A fékezés reszleteirol sehol nem találtam semmi tartalmas cikket, de ez nem jelent sokat, sok inkább annyit, hogy kb senkit nem érdekel, pontosabban laikusokat nem, aki pedig szakmabeli, biztos tudja, hol talál meg ilyen infót.
Pl 60-as évek science folyóiratokban? :)
